Balogh-Biró Attila

Egy Open IOT data platform fejlesztése reaktív eszközökkel

Az előadóról: Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező fejlesztő vagyok. 2013 óta különböző cégeknél dolgozok IT trénerként. Jelenleg egy német smart city technológiákkal foglalkozó cég budapesti csapatának vezető fejlesztője vagyok. Rendszeresen részt veszek meetupokon előadóként. Főbb érdeklődési területeim a szoftverarchitektúrák elemzése, design patternek használata a gyakorlatban.

Cégünk ahogy említettem, smart city technológiák fejlesztésével, kutatásával foglalkozik. Fő termékünk az UrbanPulse nevezetű adatplatform, ami lehetőséget nyújt a különböző városokban fellelhető heterogén rendszerek közötti adatcserére és a telepített szenzorokból érkező nyers adatok feldolgozásra, kiértékelésre a felhőben, ezáltal segít hatékonyabbá tenni ügyfeleink folyamatait az energetikától a szemétszállítmányozáson át egészen a környezeti adatok feldolgozásáig.

Boskovits Gábor

Boskovits Gábor

Funkcionális csomagkezelés

Az előadóról: Boskovits Gábor vagyok, több mint 15 éve foglalkozom fejlesztéssel. Jelenleg a GNU Guix projekt keretében foglalkozom szabad szoftver fejlesztéssel.

Véleményem szerint a Guix és a Nix csomagkezelőkbe épített funkcionális csomagkezelési modell hamarosan gyors ütemben fog terjedni, és szeretném ennek az alapjait megismertetni a közönséggel.
* A funkcionális csomagkezelés alapjainak bemutatása
* A Nix csomagkezelő vázlatos bemutatása
* A GNU Guix bemutatása
* Egy lehetséges kiterjesztés: funkcionális rendszer-konfigurációk
* A NixOS és a GuixSD disztribúciók vázlatos bemutatása
* A NixOps és az Upcast vázlatos bemutatása
* A Guix-szel és a GuixSD-vel kapcsolatos továbbfejlesztési tervek
* Milyen területeken van szüksége a Guix-nek és a GuixSD-nek fejlesztőkre

Bulteau Johann

Bulteau Johann

De-Google-ify Internet

Az előadóról: I'm From Framasoft, from France. We were contacted to talk abour our De-Google-ify Internet project.

This project, from a french non-profit association, is to demonstrate that many other ways are possible, many other tools are available outside the ones provided by the big data/internet corporations.

Everything is based on free/libre softwares, everything can be used easily, can be self-hosted by a trusted person or by yourself, your data are not monetized. Get back your data in your own hands.

Dr. Pócza Krisztián

Dr. Pócza Krisztián

Go-jellegű konkurencia és kommunikáció C#-ban

Az előadóról: ELTE-n végeztem programtervező matematikus szakon, ugyanitt szereztem Informatika PhD fokozatot. Munkám során .NET architectként tevékenykedem, emellett követem a szabad és open source világot, többek között a programozási nyelveket is.

A CSP (Communicating Sequential Processes) elvének első megjelenését 1978-ra datáljuk. A Go a Google nyílt forráskódú programozási nyelve ezt az elvet szem előtt tartva olyan építőelemeket vezetett be, amelyek nagyban megkönnyítik konkurens programok fejlesztését.
Előadásomban bemutatom ezeket az építőelemeket, majd egy olyan open source könyvtárat, amely hasonló koncepciókat tesz elérhetővé C# programozók számára is. Kitekintést teszek más környezetekre, illetve benézünk a motorháztető alá, hogy lássuk miként működik a feladatütemező.

Fritz Péter

Fritz Péter

Interaktív szabadság (Interactive freedom)

Az előadóról: A Balaton déli partján, Szőlősgyörökön lakom és dolgozom. A helyi iskolának, a Dél-Balatoni Gárdonyi Géza Evangélikus Általános Iskolának vagyok az igazgatója és egyben informatika tanára. 10 éve foglalkozom a szabad szoftverekkel és 5 éve csatlakoztam az OpenEdu programhoz, melynek keretében kizárólag szabad szoftverekkel oktatom az informatikát. Ennek kapcsán találkoztam sok érdekes szoftverrel, melyek közül most egyet szeretnék bemutatni azoknak, akik szeretik a szabad interaktivitást a tanórákon.

Előadóként sokszor szembesültem azzal a problémával az oktatói munkám során, hogy ahol előadást tartottam, ott nem az az interaktív tábla volt felszerelve, amivel én készítettem otthon a bemutatóm anyagát, illetve az általam elkészített interaktív anyag táblához és táblaszoftverhez kötött volt.
Néhány évvel ezelőtt egy szabad szoftverekkel foglalkozó cég hívta fel a figyelmemet egy platformfüggetlen, táblafüggetlen és nem utolsósorban ingyenes táblaszoftverre, amely teljesen megváltoztatta az addigi oktatási módszereimet.
Ez egy olyan szoftver az interaktív oktatásban, ami kompatibilis a legtöbb digitális interaktív táblával, ami jelenleg a piacon előfordul. Letisztult, ergonomikus, könnyen kezelhető és könnyen megtanulható kezelőfelülete van. A leggyakrabban használt operációs rendszerek mindegyikére ingyen letölthető a szoftver az internetről, legyen az Mac, Windows vagy Linux operációs rendszer. A felhasználói felület is pontosan megegyezik a különböző platformokon, így a használata nem okoz gondot.
Az univerzális és táblafüggetlen szoftver fejlesztését 2003-ban kezdték a Lausanne-i egyetemen Svájcban. Korábban Uniboard néven vált ismertté, de később a francia kormány nyílt forráskódúvá és szabadon hozzáférhetővé tette a szoftvert Open-Sankore néven.
Ma már Európa több országában és több nyelven is használják nagy megelégedéssel a szoftvert azok, akik a „nyílt és szabad” oktatás hívei.
Ezt a szoftvert szeretném kicsit bemutatni előadásomban és röviden beszámolni a használatának kezdeti tapasztalatairól.

Kovács Gábor

Kovács Gábor

Ozone, egy objektum orientált adatbázis-kezelő bemutatása

Az előadóról: Kovács Gábor vagyok, Gépészmérnök és Informatikus. 98 óta Architectként dolgozom nagy rendszerek fejlesztésében és integrációjában. 2003 körül találkoztam az Ozone nevű OODB-vel (Objektum Orientált Adatbázis Kezelő) amelynek a fejlesztésének irányítását pár éve átvettem. http://www.ozonedb.com/, http://www.ozone-db.org/, https://sourceforge.net/projects/ozone/. Szeretnék beszélni a projektről, arról, hogy milyen nehéz finanszírozni, vinni egy ilyet; milyen nehéz ügyfelekkel, üzleti környezetben elfogadtatni az open source megoldásokat. Ezek után beszélnék kicsit az adatbázisokról, miben más az objektum orientált adatbázis; majd beszélnék magáról az Ozone OODB-ről, technológiáról, ha belefér, akkor akár egy bemutató keretén belül. Végén kérdezz/felelek ha van érdeklődés.

Az előadáson szeretném bemutatni az Ozone nevű adatbázis kezelőt, valamint annak a történetét, hogy hogyan kerültem bele a fejlesztésébe az évek során. Az előadás második felében tervezetten bemutatom egy példa projekten keresztül az adatbázis működését.

Gödöny Péter

Gödöny Péter

Szabad szoftverek a szakmai érettségin és a képzés során

Az előadóról: :-)

Az érettségi szoftverlista és a kerettanterv alapján érintendő témák kapcsán ajánlott szoftverek áttekintése

Grapentin Andreas

Grapentin Andreas

On Operating Systems and Freedom of Choice

Az előadóról: I am a Ph.D. Candidate, currently working at the Hasso Plattner Institune at University of Potsdam, Germany. I am a member of the Free Software Foundation, the German Informatics Society and its Special Interest Group on Operating Systems, I am a member of the Austin Group and attend the weekly calls that shape the future of the POSIX standard. I am a core maintainer of GNU/Linux-libre distribution of Parabola. I have been excited about Operating Systems and Free Software for as long as I can remember, and would like to share some insights about the intersections between these two concepts with the world, so that people learn about the importance of the most fundamental choice in personal computing - the choice of operating system.

Note: unlike many people who talk regularily about free software related things, I currently do not have this talk finished and prepared. It is still a loose collection of thoughts that I would need to give some more structure, in case it is accepted as an invited talk.

Also, based on what I have been told / have researched, I assume a mainly nontechnical audience (non-programmers), and will give a talk with some technical insights, but almost no required preliminary knowlegde on the subject.

The rough structure of the talk I have planned is as follows:

I will open with a short introduction of myself, and my role as a Parabola Hacker, leading into the terms "Distribution of GNU/Linux-libre". I will describe and define these terms, and distinguish them from other commonly used terms like "Linux", "GNU/Linux". I will also briefly talk about other Operating Systems available and how they violate the 4 basic freedoms. I might, depending on the other talks on that day, go into more details about the 4 freedoms, if necessary. Then I will show why having these freedoms is especially important on the operating system level, and will show the probably surprising fact that even many distributions of the "free" operating system GNU/Linux violate these freedoms. Then I will go into the work that we maintainers do to uphold these freedoms, and give a couple of examples, and then add a short section about how people can help us (use the system, send bug reports, ...) This concludes the first part of the talk, about general operating system freedom.

Secondly, I would like to talk a little about hardware, and hardware specific freedom issues, like proprietary arm boards that have little to no support from free software, and what causes for this are. I would also like to shed some light on upcoming freedom respecting hardware like the EOMA project and RISC-V, and what the future of free computing could look like. A short segment on libreboot might be necessary here, unless a dedicated presentation on libreboot will be held that day. If the audience is technically interested, I could also talk about the challenges of porting a distribution to such new hardware, but I assume that would be too technical, although I find it a very interesting subject. I would need to find a way to make this part interesting to laymen, if you wanted me to include it in the talk.

Lastly, I would like to close with a reminder to the audience that they have a choice about the Hardware, and Operating System they use, and that this choice needs to be a concious one, if they want their computing to be free.

I am flexible about the details and topics of the talk, so if you want me to present on some other aspect of freedom in Operating Systems, or about parabola GNU/Linux-libre in general, let me know.

Gyuris Szabolcs

Gyuris Szabolcs

Oszd meg és uralkodj!

Az előadóról: Már két és fél éve az IT Services Hungary Kft.-nél dolgozom mint Linux üzemeltető de kapcsolatom a Linuxszal egészen 1997-ig nyúlik vissza. Azóta több nyílt forrású projekt körül is megfordultam hobbi szinten, leginkább mint botcsinálta fordító. Az ösztöntő ebben leginkább az, hogy élhetőbbé tegyem a szoftverek használatát családom számára. Talán ez a "fogd be és kódolj" lehetőség ami a leginkább megfog engem a nyílt forráskódban.

Előadásomban a manapság oly divatos központosított rendszereket - mint például Slack, Mattermost, Skype, Dropbox, iDrive... - szeretném szembe állítani a lassan mintha feledésbe merülő decentralizált - mint Nextcloud, Mastodon, Diaspora, Matrix/Riot... - és elosztott rendszerekkel, mint amilyen a ZeroNet, bittorent vagy Tox. A hangsúly inkább a decentralizált rendszerek bemutatásán lesz.

Hajdu Kálmán

Hajdu Kálmán

Szemantikus Web (Wikidata és az EU Open Data Portal )

Az előadóról: Nyugdíjas informatikus, a Wikimédia Magyarország Egyesület tagja vagyok. A Szemantikus Web fogalmát 2001-ben vezette be a köztudatba Tim Berners-Lee. Az elképzelés éveken át az utópia kategóriába esett. Előadásomban arról kívánok beszélni, hogy 15+ év elteltével hol tart a a Szemantikus web.

Előadásom első részében, nagyon röviden a szemantikus web alapjait képező W3C szabványokat mutatom be. A második részben a 6 éve, 2012-ben indult két nagy szemantikus web alapú portált a Wikidatát, (ez a Wikipédia projektje), és az Európai Unió 26 országa által közösen létrehozott nyílt adatportált az EU Open Data Portált ismertetem. A Wikipédia 15 éves története alatt végig a szabad tudás élharcosa volt. Az EU az Open Data Portállal az uniós polgárok számára információk szabad elérését szeretné biztosítani.

Kadlecsik József

Kadlecsik József

Merre tovább, Linux tűzfalak?

Az előadóról: Netfilter/ipset fejlesztő, devops, aktív rendszergazda és lelkes szabad szoftver előadó.

Az utóbbi időben a Linux csomagszűrő tűzfalak többféle típusa vált elérhetővé: iptables, iptables+ipset, nftables, bpfilter. Az előadásban áttekintjük a főbb jellemzőiket, valamint hogy mi várható a közelebbi és távolabbi jövőben.

Karl Tamás

Karl Tamás

IoT megoldások OpenSource hardware és software eszközökkel.

Az előadóról: informatikával foglalkozom 1978 óta. :)

Bevezetés:
LPWA jelentése, megoldások (LoRa, Sigfox, NBIoT stb) jellemzőik, összehasonlításuk.

Ezután NBIoT-ben merülünk tovább, megvizsgáljuk az alkalmazhatóságot, majd a MangOH board (http://mangoh.io/), opensource hardware alkalmazásának lehetőségeit tekintjük át az NBIoT hálózat tükrében.

Befejezés - Bemutató. Az első magyarországi NBIoT hálózaton (Mely 2018. január 1-től működik Budapesten, Magyar Telekom) adatok küldése felhőben futó felügyeleti rendszerbe.

Kelemen Gábor

Kelemen Gábor

LibreOffice-t a minisztériumba 2

Az előadóról: 2004 óta fordító, FSF.hu aktivista, számos népszerű szabad szoftver fordításának karbantartója. A jelenlegi munkahelyemen szabad szoftverek bevezetésével foglalkozom.

Az 1604/2016 (XI. 4.) kormányhatározat többek közt előírja, hogy 2020 végéig a minisztériumi munkaállomásokon 60%-kal csökkenteni kell a zárt irodai szoftverlicencek számát. Tavalyi előadásom folytatásában bemutatom a határozat megvalósításának jelenlegi eredményeit, tapasztalatait és az előttünk álló feladatokat.

Kisantal Tibor

Kisantal Tibor

Grafika szabad szoftverekkel

Az előadóról: FSF.hu aktivista, szabadúszó grafikus, tanár

Négy éve tanítok számítógépes grafikát a Pápai Református Kollégium művészeti szakgimnáziumában. Mivel drága szoftverbérletet nem tudtunk fizetni, egész tevékenységünket szabad szoftverekkel fedjük le. Vektorgrafikát Inkscape-pel, képszerkesztést GIMP-pel, kiadványszerkesztést Scribus-szal, animációt Blenderrel, digitális festészetet Krita-val.
Ennek tapasztalatairól szeretnék beszélni az előadásban, illetve arról, hogyan és hogyan nem érdemes használni ezeket a szoftvereket az oktatásban.

Kiss Zoltán

Kiss Zoltán

Nyílt forrású SBS alternatíva: Kopano és Univention Corporate Server

Az előadóról: 2000 óta használok és üzemeltetek Linuxot és nyílt forrású szoftvereket, saját cégem 2012 óta a Zarafa, új nevén Kopano csoportmunka üzemeltetésével, installálásával és migrációjával foglalkozik az általános üzemeltetési feladatok mellett.

Milyen lehetőségeink vannak, ha nyílt forrású megoldást szeretnénk használni kisvállalati szerverként?
A Kopano kommunikációs szerver és a Univention Corporate Server együttesen egy hatékony megoldást kínál a problémára, segítségükkel kiválthatók az elöregedő SBS szerverek teljesen nyílt forrású alternatívákkal úgy, hogy nem veszítünk a megszokott funkciókból sem.
Az előadásban bemutatom, hogy a rendszer hogyan telepíthető, milyen képességekkel rendelkezik és hogyan lehet testre szabni a kisvállalati igényekhez.

Mátó Péter

Mátó Péter

Alkalmazások és adatbázisok teljesítmény hangolása

Az előadóról: Szoftver tervezéssel, fejlesztéssel és IT biztonsággal foglalkozom. Szabadidőmben szabad szoftvereket népszerűsítek.

Az előadás témakörei:
- Alkalmazások teljesítmény problémáinak felderítése Linux rendszeren
- Szabad szoftverek teljesítmény problémáinak felderítése, elhárítása
- Szabad adatbázis kezelők (Postgres, MySQL, SQLite) által kiszolgált adatbázisok teljesítmény problémáinak felderítése, elhárítása

Meskó Balázs

Meskó Balázs

Az OpenScope projekt

Az előadóról: Szakmámat tekintve szoftverfejlesztő vagyok, és öt éve vagyok az FSF.hu Alapítvány aktivistája – az év elejétől kuratóriumi elnökként. Szabadidőmben honosítok, népszerűsítek és meetupra járok.

Az FSF.hu Alapítvány egyik fő célja a szabad szoftverek honosítása. Az OpenScope projekt célja a magyar honosítási erőfeszítések összefogása. Az előadás célja bemutatni magát a projektet, a célkitűzéseit, valamint hogy ezeket hogyan szeretnénk megvalósítani.

Németh László

Németh László

Magyar nyelvi fejlesztések a LibreOffice-ban, Hunspellben és a Szabad magyar szótárban

Az előadóról: Az FSF.hu Alapítvány támogatásával az elmúlt fél évben elkészített magyar nyelvi vonatkozású fejlesztéseket szeretném bemutatni

Az FSF.hu Alapítvány támogatásával fél éven keresztül magyar nyelvi vonatkozású fejlesztéseket végeztem, amelyről a LibreOffice.hu-n és a HUP.hu-n jelentek meg összefoglalók. Az előadásban ennek hátterét szeretném bemutatni a szabad szoftverek fejlesztése és a nyelvtechnológia iránt érdeklődők számára, valamint azoknak, akik kíváncsiak az olyan nemzetközi sikereket elért magyar fejlesztésekre, mint a Hunspell helyesírás-ellenőrző, vagy csak a magyar nyelv és helyesírás legújabb érdekességeiről szeretnének hallani.

Pénzes Dávid

Pénzes Dávid

Hivatkozáskezelés Zotero-val

Az előadóról: Kollégiumi nevelőtanár vagyok a Káldor Miklós Kollégiumban, mindeközben írom a doktori disszertációmat is. Az egyik kedves barátom mutatta meg a Zotero nevű programot és a Magyar Pedagógia hivatkozási stílusát CSL-ben, amit azóta én „kalapálok”.

Aligha van olyan ember, akinek ne kellett volna egy hosszabb dolgozatot – szakdolgozat, doktori disszertáció, (szak)könyv stb. – beadnia valamilyen tanulmányi időszaka végén. A bölcsész- és társadalomtudományok általában nagyszámú idegen szövegre hivatkoznak, amely egy komolyabb munka esetén – ilyen egy doktori disszertáció, vagy egy könyv – akár több száz tételből is állhat. A hivatkozások szerepe pedig nem elhanyagolható szerzői jogi szempontból sem – gondoljunk csak a 2010-es évek elején kirobbant plágiumügyekre –, de fontos azok számára is, akik ellenőrzik a kutatásokat, vagy később vágnak bele kutatásokba, hiszen számukra a beazonosítható hivatkozott irodalom segítséget nyújt a későbbiekben.
Csakhogy több száz tételnyi – vagy akár csak 20-40 darabnyi – szakirodalom egységes rendezése sokszor több munkaórát igényel a szöveg elkészítésén túl, amire sokszor már nem marad idő (hiszen „a határidő a legjobb múzsa”). A problémát tovább nehezíti, hogy a különféle tudományágak, doktori iskolák és folyóiratok eltérő hivatkozási stílust használnak, amelyek általában apróságokban térnek el egymástól, így például van ahol a címet döntik, a másutt a név kiskapitálissal van szedve, vagy éppen vesszőkkel van elválasztva a cím, a szerző a kiadó stb., de egyesek lábjegyzetet használnak, mások végjegyzetet, míg vannak akik úgynevezett szövegközi hivatkozásokat. Ezek fejben tartása általában nehézkes és értelmetlen is, hiszen többen többfelé is publikálnak, így egy-egy nüansznyi változtatást megjegyezni, vagy konzekvensen végigvinni meglehetősen pepecs munka. Ráadásul a hivatkozási stílusok nincsenek minden részletre kiterjedően dokumentálva (kivétel természetesen akad), hanem általában a tipikus helyzeteket veszik alapul és arra mutatnak egy-két példát.
Természetesen megfigyelhető egyfajta egységesedés is, hiszen egyre többen használják egy-egy nagyobb tudományos szervezet (például American Psychological Association) által készített és rendszeresen frissített, karbantartott hivatkozási stílust. Hogy az egységesedésnek és az egyedi stílus feladásának van-e bármiféle létjogosultsága más kérdés.
Van az azonban „gyógyír” a fenti problémákra. A Zotero! A program nemcsak képes kezelni több száz hivatkozást egyszerre, hanem a közösségi támogatásnak köszönhetően ma majdnem 9 ezer hivatkozási stílus érhető el hozzá – ingyenesen. És akár mi magunk is készíthetünk hozzá szabadon új hivatkozási stílust, egészen egyszerűen.

Sütő János

Sütő János

Tartsd kézben az időt, avagy mire jó egy time series adatbázis?

Az előadóról: Devops mérnök vagyok, emellett egy nyílt forrású spamszűrő, ill. egy email archiváló program fejlesztője

Előadásomban az InfluxDB, ill. a TICK stack világába vezetem be a hallgatóságot. Megnézzük, hogyan lehet vele
- feljavítani egy SOHO router / RPi alapból elég szegényes dashboard-ját
- megjeleníteni egy minecraft szerver statisztikáit
- hurrikánokat előrejelezni
- a bitcoin árfolyamát követni twitter live stream-ből
- alkalmazásokat instrumentálni
- (sokkal) jobban monitorozni (nyugdíjazzuk a nagios-t, ill. a zabbix-ot!)
- újragondolni a log menedzsmentet
- feljavítani a vidéki afrikai életet

Szöllősi Attila

Szöllősi Attila

PostmarketOS - 10 éves életciklus okostelefonoknak

Az előadóról: Középiskolás tanuló vagyok. Célom a szabad, közösségi fejlesztésű mobilplatformok népszerűsítése.

Ritka, hogy egy okostelefon gyártó cég a készülékei kiadásától számított 2-3 év után lehetőséget biztosít a legújabb biztonsági, és egyéb frissítések beszerzésére. A PostmarketOS nevű projekt célja egy olyan érintőképernyőre optimalizált Linux disztribúció létrehozása, amely orvosolja a mai okostelefonok információbiztonsági, szabadság és fragmentációs problémáit.

Tamás Ferenc

Tamás Ferenc

Miért jobbak a szabad szoftverek (a gyakorlatban)?

Az előadóról: Gyakorló szakgimnáziumi tanár vagyok - rengeteg informatikai háttérrel és tapasztalattal. (Weblapom: www.tferi.hu)

Rengeteg fizetős, drága szoftver kiváltható részben vagy teljesen ingyenes alternatívákkal. Ennek miértjéről és hogyanjáról szeretnék előadni - rengeteg gyakorlati ötlettel és tapasztalattal.

Tanos Áron

Tanos Áron

Saját vezérlőelemek beépítése Blockly-ba

Az előadóról: Robotikával foglalkozunk évek óta, építünk és oktatunk.

A Blockly egy Scratch-szerű felület, amelyen nagyobb szaktudás nélkül lehet egyszerűbb programokat összekattintgatni, főképp oktatási célzattal. (Természetesen nyílt forráskódú.) Kitűnően használható kisebb robotok programozására, feltéve, hogy a robot vezérléséhez szükséges dobozkákat megcsináljuk benne. Ennek hogyanjáról szól az előadás.

Tomka Gergely

Tomka Gergely

Hogyan tegyünk tönkre egy Hadoop clustert?

Az előadóról: Régóta foglalkozom szabad szoftverekkel, korábban szerveztem is konferenciát, adtam is elő. Most buzzwordpozitív rendszerekkel dolgozom, Hadoop clusterekkel, és megosztanék némi üzemeltetési tapasztalatot a közönséggel.

Közel egy éve támogatok a világ minden tájáról Cloudera ügyfeleket, ezalatt kikristályosodott némi tapasztalat. Ezeket a kristályokat szeretném megvillogtatni. Talán ezzel könnyebb lesz mások élete.

Torma Hajnalka

Torma Hajnalka

Táblázatkezelési feladatok automatikus ellenőrzése a LibreOffice-ban

Az előadóról: Jelenleg az ELTE Informatika Doktori iskola hallgatója vagyok, ahol az informatika oktatásának lehetséges módszereivel foglalkozom. Kutatásom fókusza elsősorban a tükrözött tanulás, és az ehhez kapcsolódó informatikaoktatási területek.

A tükrözött tanulás alkalmazása során a tanulók egyéni munkájára különösen nagy hangsúly kerül. Ehhez viszont szükséges az, hogy az általuk elvégzett feladatok helyességéről minél gyorsabban visszajelzést kapjanak. Az előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy milyen automatikus értékelési lehetőségeink vannak a táblázatkezelés tanítása során.

Torma László

A LibreOffice (in)kompatibilitása a Microsoft Office formátumaival

Az előadóról: Szabad szoftver aktivista, LibreOffice szakértő.

Senki sem tökéletes... Még a LibreOffice sem. Hiba lenne azonban elhallgatni a hibáit: sokkal jobban tesszük, ha bejelentjük azokat a LibreOffice hibakövető rendszerében. Az előadás célja annak bemutatása, hogyan lesz a rejtélyes problémából pontos hibajegy.

Virágh János

Virágh János

Python és (La)TeX: egy csodálatos barátság kezdete

Az előadóról: Kb. 40 évet húztam le az egyetemi oktatásban (SZTE),
ezzel párhuzamosan a 90-es évek eleje óta foglalkozom szabad szoftverekkel, elsősorban a tudományos/szimbolikus számításokhoz kapcsolódóan.

Az évek során több előadást is tartottam különböző fórumokon a fönti témákban.

Az előadás főbb témakörei:
1) Python kód beágyazása LaTeX dokumentumokba (SageTeX, SympyTeX, PythonTeX);
2) LaTeX kód beágyazása IPython/Jupyter notebook dokumentumokba;
3) A LaTeX pipeline vezérlése és LaTeX kód generálása Python szkriptekkel.

A fönti eszközök lehetséges felhasználása:
- a Python támogatásával készült matematikai-tudományos számítások dokumentálása, prezentációk és cikkek készítése;
- oktatási anyagok készítése a Python nyelvet tanulóknak;
- Python fejlesztések tesztelése és dokumentálása.

Zidarics Zoltán

Zidarics Zoltán

Az ESP32 fejlesztőkörnyezet bemutatása

Az előadóról: A PTE Műszaki és Informatikai Kar Automatizálási tanszékén programozást ill. beágyazott programozást tanítok és csinálok.

Az ESP32 kifejezetten IoT applikációkhoz ajánlott ARM alapú SoC köré épített modern fejlesztői környezet. A fejlesztők a jól bevált Linux kernel szoftver fejlesztési filozófiáját követik, ezáltal nem függ a divatos IDE eszközöktől, viszont szinte mindegyik egyszerűen tudja importálni. Modul rendszerű, a szükséges erőforrásokat egy egyszerű segédprogrammal lehet felkonfigurálni. A hardver képes kezelni wifi, bluetooth és egyéb az ebben a műfajban szokásos hardver-erőforrásokat. Támogatja az Arduino platformot is. Alapértelmezetten az iparági standard FreeRTOS operációs rendszert futtatja. A rendszer free és open source. Az SoC ára kb 2000 HUF míg az egyszerű fejlesztő board kb. 4000 HUF, így oktatási célokra egy olcsó és az IoT igényeit messzemenően kiszolgáló rendszert kapunk, amely ipari környezetben is megállja a helyét.
Az előadásomban röviden ismertetni szeretném a felépítését, majd egy példa alkalmazás létrehozását mutatnám be.