A konferencia programja

Előadások

  • Baráth Gábor
    Fotókidolgozás GIMP-pel

    Az előadóról: Tavaly az FSF.hu Alapítvánnyal közösen elkészítettem a szabadon felhasználható Gimp könyv című kiadványt. Személyes blogomban (http://www.fotonlog.hu) majd tíz éve készítek és közlök a GIMP kezelését leíró útmutatókat. Ezen felül több informatikai és fotózással kapcsolatos könyvet írtam, melyek kereskedelmi forgalomban kaphatók vagy kaphatók voltak, többek között az Adobe Photoshop Lightroom fotósoknak, az iPhone könyv, illetve fordítottam angol nyelvről, mint Scott Kelby: Photoshop digitális fotósoknak vagy Világítsd be, Fotózd le, Retusáld c. Könyve.

    Az előadásban példákon keresztül ismerkedhetünk meg a GIMP fénykép kidolgozási lehetőségeivel a RAW fájlok előhívásától, az alap beállításokon keresztül egészen a speciális hatások alkalmazásáig.

  • Czanik Péter
    syslog-ng: nyers adatból “Big Data”

    Az előadóról: Péter rendszermérnökből lett community manager a syslog-ng nevű naplózó program mögött álló cégnél, a BalaBit-nél. Segít a különböző Linux disztribúciók és BSD-k syslog-ng csomagjainak karbantartásában, nyomon követi ezeknek a hibakövető rendszereit, segíti a syslog-ng felhasználókat és rendszeresen előad hazai és nemzetközi konferenciákon. Ha van egy kis szabadideje, akkor valamelyik PPC vagy ARM gépét bütyköli.

    A syslog-ng összegyűjti a logokat a különböző forrásokból, feldolgozza őket, majd helyben menti vagy továbbítja a legkülönbözőbb célok felé. Ebben az előadásban azt mutatom be, hogy a syslog-ng hogyan tudja kinyerni a fontos adatokat a bejövő üzenetekből és tovább küldeni az újonnan kifejlesztett “Big Data” destinationok irányába, mint például a HDFS, Kafka, ElasticSearch vagy MongodDB. Végül, ha valakinek mindez nem elég, bemutatom miként lehet Python vagy Java nyelveken további lehetőségekkel bővíteni a syslog-ng-t.

  • Darvas Krisztián
    Professzionális CRM bevezetése

    Az előadóról: Darvas Krisztián, 10-10 év műszaki és üzleti szakmai múlt van mögöttem amelyek a mostani munkám során cégem és ügyfeleink hasznára is fordítható. Cégünk kizárólag nyílt forráskódú rendszerek, jellemzően üzleti alkalmazások bevezetésével és támogatásával foglalkozik. Két kiemelt terület a CRM és a ticketing rendszerek, amelyeket minden esetben az adott szervezet igényei alapján szabunk testre és integrálunk a vállalati infrastruktúrába. CRM esetén a SugarCRM CE verziójával foglalkozunk, ahol ügyfeleink között megtalálható multinacionális cég hazai leányvállalata, magyar piacvezető vállalkozások és a Hewlett-Packard Magyarország.

    Az előadás témái vázlatosan:

    • Általánosan a CRM-ről
    • Miért nyílt forráskód alapon
    • Előnyök és hátrányok
    • Miért SugarCRM
    • Lehetőségek, kockázatok és mellékhatások
    • Integráció és nem sziget rendszer
    • Esettanulmányok

  • Demeter-Haludka Tamás
    Go

    Az előadóról: Demeter-Haludka Tamás vagyok, 2008 óta dolgozom a Pronovix-nél Drupallal és egyéb nyílt forrású technológiákkal. Napi szinten használok nyílt forrású szoftvereket kb. 11 éve. Sok projektem (mind ügyfél által megrendelt, mind szabadidőben készített) nyílt forrással elérhető az interneten (Drupal.org, GitHub). Azért szeretnék előadni, mert a konferencia szerintem kiváló alkalom, hogy a kedvenc programnyelvemet (Go) népszerűsítsem :)

    A Go nyelvet a Google kezdte el fejleszteni a saját problémái hatékonyabb megoldására. Amikor a nyelv használható lett, nyílt forrásúvá tették. Azóta egy nagyon jó közösség szerveződött körülötte, jelenleg az egyik leggyorsabban terjedő technológia. Az előadásomban kitérek a nyelv motivációjára, röviden összefoglalom a történetét, előnyeit és hátrányait.

  • [ Garamszegi Tamás
    Gentoo Linux telepítése egy többgépes elosztott hálózatra

    Sajnos az előadás betegség miatt elmarad.

    Az előadóról: A Gábor Dénes Főiskolán végeztem 2015-ben. Hobbim és szakterületem a forráskód alapú Linux disztribúciók. Légrádi Gábor (Óbudai Egyetem tanára és ismert szakember a nyílt rendszerek világában) volt a konzulensem, aki javasolta, hogy jelentkezzek előadónak.

    Hogyan hozható létre egy forráskód alapú Linux disztribúció (Gentoo Linux) binárisan terjeszthető változata? Hogyan hangolható mindez az eltérő konfigurációjú hardverekre? Hogyan telepítjük az elkészült bináris változatot egy többgépes elosztott hálózatra? Hogyan valósítható meg a bináris rendszerek helyi/távoli frissítése és karbantartása? Előadásom ezekre a kérdésekre próbál válaszokat adni. Előadásom alapját a diplomamunkám adja, amit szívesen megosztok mindazokkal, akiket mélyebben érdekel a téma. ]

  • Gyuris Szabolcs
    A hiteles levelezés

    Az előadóról: Jelenleg a Humansoft Kft.-nél vagyok rendszermérnök. Régóta foglalkoztat a levelezés biztonságosabbá tételéhez használható de el nem terjedt technológiák hadrendbe állítása.

    A levél megírásától a feladáson át a címzetthez való megérkezéséig a különböző biztonsági technológiák áttekintése, mint pl.:
    Kliens oldalon: PGP, S/Mime
    Szerver oldalon: starttls, spf, DKIM

  • Herschman Tamás
    Térinformatika és Drupal 7 - A legjobb megoldások

    Az előadóról: Herschman Tamás vagyok. Jelenleg a Dobó István Vármúzeum Régészeti Osztályán dolgozom térinformatikusként. Korábbiakban a Holocén Természetvédelmi Egyesület alkalmazásában álltam tudományos munkatársként. Tanulmányaimat a Miskolci Egyetem geográfus szakán végeztem geoinformatika szakirányon. Munkám során mindig törekedtem a nyílt forráskódú megoldások alkalmazására, jelenleg is döntő többségben szabad szoftverekkel dolgozom.

    A Drupal számos megoldást nyújt téradatok bevitelére és interaktív online térképek megjelenítésére: OpenLayers, Leaflet, Google Maps... De vajon melyik a legjobb megoldás? Előadásom erre a kérdésre próbál választ adni.

  • Hojtsy Gábor
    Miért Drupal? Miért Drupal 8?

    Az előadóról: A Drupal alaprendszer egyik fejlesztője 2003 óta, a Drupal 6-os kiadás release managere, a Drupal 8 többnyelvűsítésért felelős csapatvezetője.

    A Drupal rendszert olyan közismert weboldalakhoz használják, mint a harvard.edu, a weather.com, az opensource.com vagy a wfp.org. Sőt a konferenciának helyet adó Óbudai Egyetem honlapjára látogatva is Drupal rendszerrel találkozunk.
    Miért lehet ennyire népszerű a Drupal és mit tartogat a kiadásra jelölt fázisban lévő Drupal 8-as verzió a webhely építőknek, használóknak és a fejlesztőknek? Ezt igyekszem röviden összefoglalni ebben az előadásban.

  • Horváth Gábor
    Trendek a nyelvekben

    Az előadóról: Amióta rátaláltam a programozásra, mindig is érdekeltek a fordító programok, interpreterek, lint eszközök. A programok statikus elemzésével kapcsolatos kutatásaimat ezért már BSc alatt megkezdtem egy egyetemi projektmunka keretében. Ez a terület igen gyümölcsözőnek bizonyult, számos konferencia előadás, publikáció mellett részt vettem a Google Summer of Code programban, valamint 2015 nyarán elnyertem egy gyakornoki pozíciót az Apple cupertinoi főhadiszállásán. Jelenleg az ELTE Informatikai Karán vagyok mester szakos hallgató és demonstrátor, mellette pedig az Ericsson-nál intern.

    Egyre több új programozási nyelv bukkan fel az utóbbi időben. Mi ennek az oka? Számít egyáltalán, hogy valaki milyen nyelven old meg egy feladatot? Milyen előnyök származnak egy modern nyelv használatából? Mi alapján érdemes egyáltalán az adott feladathoz nyelvet választani? Merre halad a programozási nyelvekkel kapcsolatos technológia? Mi az a (reális) cél, amit el szeretnénk érni, ami miatt újabb és újabb nyelveket találunk ki? Ezeket a kérdéseket fogom körbejárni az előadásban.

  • Kadlecsik József
    nftables

    Az előadóról: Eredetileg fizikusként végeztem, de már hosszú évek óta Linuxszal és szabad szoftverek fejlesztésével foglalkozom. Fő érdeklődési területeim a tűzfalak, biztonság valamint a spamszűrési megoldások.

    A Linux netfilter alapú tűzfalak második generációs változata az nftables. Az előadásban körüljárjuk tulajdonságait, képességeit, eltéréseit az iptables-től és a várható fejlesztési irányait.

  • Kelemen Gábor
    Ilias a közigazgatásban: Hogyan képezzünk tovább 20 000 embert egy hónap alatt?

    Az előadóról: 2004 óta fordító, FSF.hu aktivista, számos népszerű szabad szoftver fordításának karbantartója. A jelenlegi munkahelyemen szabad szoftverek bevezetésével foglalkozom, az egyik ilyennel szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani.

    Az EKOP 1.2.26 és EKOP 2.1.23 projektekben számos alkalmazás kerül bevezetésre a kormányhivatali rendszerben. A kollégákat (4*5000 főt) gyorsan kell kiképezni a használatukra, ehhez az Ilias E-learning keretrendszert használjuk. Előadásomban az ennek használata során gyűjtött tapasztalatokról szeretnék beszámolni, a jó, a rossz és a csúf jellemzőiről egyaránt, amelyekkel egy ekkora szervezetben találkoztunk. Mint minden szabadszoftver-bevezetésnek, ennek is voltak buktatói, de összességében sikerült költséghatékony, hazai kompetenciára épülő megoldást nyújtani.

  • Kisantal Tibor
    Motion Graphics Blenderrel

    Az előadóról: Jelenleg szabadúszó grafikus vagyok és óraadó tanár informatikából. Évek óta foglalkozom nyílt forrású grafikus szoftverekkel, ezeknek a felhasználásával grafika, kiadványszerkesztés és filmes-animációs munka terén. Fejlesztéseim eredménye az Inkscape -- vektorgrafika mindenkinek könyv, melyet az FSF.hu adott ki 2014-ben. Miért szeretnék előadni? Szívesen megosztom a tapasztalataimat, melyek a nyílt forrású kreatív szoftverekhez kapcsolódnak.

    A Blender nyílt forrású 3D animációs program. Igazi filmes "svájci bicska", hiszen nem csak modellezésre és animációra, hanem fizikai szimulációra, játékkészítésre, filmvágásra, filmes utómunkára is használható. Az utóbbi években egyre inkább elismert a reklám- és trükkfilmes iparban. Sorra jelennek meg a segítségével készült kisfilmek. Előadásom témájául a "Motion Graphics" és "Kinetic Typography" műfaját választottam, ami a szöveg képi megjelenítésére szolgáló animációs műfaj. Kezdetben a stáblisták rajzfilmes eszközökkel való "felturbózására" használták, manapság dalok, szövegek animációs eszközökkel való illusztrálására. Az eredmény kiválóan használható reklámokhoz, klipekhez vagy akár nyelvtanuláshoz. A filmiparban legtöbbször az Adobe After Effects szoftvert vetik be ilyesfajta animációkhoz. Az előadásban megpróbáljuk kiaknázni a Blender előnyös tulajdonságait, s megnézzük, hogyan lehet felhasználni azokat egy szöveganimáció projektjének elkészítéséhez.

  • Mátó Péter
    Hogyan legyél DevOps?

    Az előadóról: Eredeti végzettsége informatika mérnök és tanár. Jelenleg biztonsági és menedzsment rendszerek tervezésével, fejlesztésével foglalkozik. Hobbiból IT biztonságot tanít a Nyíregyházi Főiskolán. Szabadidejében aktívan részt vesz a szabad szoftver közösség munkájában, az FSF.hu Alapítvány egyik alapítója és kurátora.

    Manapság, a virtualizáció, a konténerek, az agilis fejlesztés korában többre van szükség, mint puszta Linuxos vagy fejlesztői szaktudásra. A kettő ötvözete az igazi kincs. A modern rendszer menedzsment legfőbb paradigmája az automatizálás. A DevOps olyan fejlesztési és rendszer-menedzsment módszertan, eszközkészlet és hozzáállás, ahol a rendszereket a lehető legmagasabb szintű automatizálás mellett fejlesztik, tesztelik, telepítik, működtetik és szüntetik meg. Az előadás megmutatja, hogy milyen területeken kell fejlesztenie magát, milyen eszközök használatát kell megtanulnia annak, aki egy DevOps csapat hasznos és értékes tagja akar lenni.

  • Németh László
    LibreOffice, Hunspell, LibreLogo és egyéb újdonságok az FSF.hu Alapítvány támogatásával

    Az előadóról: Biológus, informatikus vagyok. Nevemhez kapcsolódik a Mozilla Firefox, LibreOffice, Mac OS X, vagy a legújabb Adobe InDesign által is használt szabad magyar helyesírási szótár és Hunspell helyesírás-ellenőrző program, és több más szabad szoftveres fejlesztés. Jelenleg a LibreOffice fejlesztésében vesz részt, részben az FSF.hu Alapítvány támogatásával.

    A következő szabad szoftveres újdonságok kerülnek bemutatásra az előadásban:

  • Palócz István
    MVP eszméletlen sebességgel

    Az előadóról: Drupal szakértő. A Drupal Mozikönyv megalkotója. A PHPConf, Web és Drupal Konferencia egyik főszervezője, a drupal.hu egyik adminisztrátora és lelkes tagja. Hojtsy Gábor nagyszerű előadása hatására kezdett Drupallal foglalkozni.

    Mostanában minden a startupokról szól: Legyen egy ötleted, ami egy problémára kínál megoldást. Ez lesz a terméked. Készítsd el annak teljes értékű változatát, ami csak a legfontosabb komponensét tartalmazza. Teszteld a piacon. Egy kedvcsináló workshop keretében, szeretném bemutatni a Drupalt, ami egy olyan szabadon elérhető eszköz, amivel a fentiek könnyedén, mindenfajta programozói tudás nélkül - akár egy ujjal is - megvalósítható.

  • Pénzes Dávid
    Folyóirat és könyv szerkesztése LibreOffice-szal

    Az előadóról: 1999-ben ismerkedtem meg a szabad szoftverekkel, 2009 óta napi szinten használom (az akkor még OpenOffice.org-ot) a LibreOffice irodai programcsomagot, 2012 óta a napi munkatevékenységemet Ubuntu Linux alatt végzem.

    A LibreOffice - de már az OpenOffice.org is - tartalmaz olyan funkciókat, amelyek megkönnyítik a hosszabb, minőségibb kiadványok elkészítését, vagy a nyomtatásra való előkészítését, legyen akár egy szakdolgozat, doktori disszertáció, vagy egy komplex folyóirat. Mivel napjainkban egyre fontosabb, hogy a publikációk online (is) megjelenjenek, így lassan elkerülhetetlenné válik a szabad eszközök (szabad, szabványos formátumok, betűtípusok stb.) használata. Ugyanakkor a kiadványok szerkesztése számtalan buktatót is magában rejt, amelyek feltárása mind a (leendő) szerzőknek, mind a fejlesztőknek hasznos lehet, segítve egymást és a meglévő automatizmusok javítását.

  • Pércsy Kornél
    Scribus - tovább az 1.5 kiadás felé

    Az előadóról: Nyomdász, amatőr csillagász, fotós, Linux és szabad szoftver felhasználó, emellett a Full Circle Magazin magyar fordítócsapatának vezetője. 1980 óta nyomdában dolgozom. Van három nyomdaipari szakmám, amelyek közül az egyik már kihalt. Ebből is látszik, hogy az elmúlt időben nagyon sokat változott a nyomdaipar a technikai fejlődés miatt.

    Nemrég megjelent a Scribus 1.5, mely a következő nagy kiadás technikai előzetesének tekinthető. Rengeteg újítás és fejlesztés mutatkozik be ebben a kiadásban, amit érdemes áttekinteni.Többek között dokkolható panelek, dokumentumbeállítások, kép beágyazása, szimbólumok, objektumok egymáshoz rögzítése, továbbfejlesztett stíluskezelés...

  • Pfeiffer Szilárd
    Zorp, a magyar kézműves tűzfal

    Az előadóról: A GNU/Linux rendszerekkel való ismerkedést még villamosmérnöki tanulmányai alatt kezdte meg. Az azóta eltelt több mint tíz évben szoftverfejlesztőként folyamatosan nyílt forrású környezetben, a szabad szoftverek minél szélesebb körű felhasználását szorgalmazva dolgozott, miközben néhány, munkája során alkalmazott szoftver fejlesztésében is részt vett. Érdeklődését az IT biztonságtechnikán túl a nyílt forrású szoftverek minőségi kérdései, a szabadon elérhető és terjeszthető szoftverek, illetve tartalmak, valamint a hozzájuk kötődő közösségek társadalmi hatásai jelentik, szakmai cikkek szerzőjeként is ezen témákkal foglalkozik.

    A Zorp egy több, mint tíz éve, nyílt forrásúként fejlesztett proxy tűzfal. Ez alatt az idő alatt számos kiadást ért meg és számos változáson esett át, az utóbbi hónapokban, években talán a legnagyobbakon. A Zorp GPL legújabb verziója számos olyan újdonságot hoz magával, amik egyrészről egyszerűsítik és átláthatóbbá teszik a konfigurációt, könnyítik az üzemeltetést, másrészről olyan újdonságokat adnak a szoftverhez, amik alkalmazkodnak a modern idők igényeihez. Az előadás célja, hogy bemutassa a most megjelent verzió olyan újdonságait, mint az IPv6 támogatás, NAT64, NAT46, automata protokoll felismerés, a hostnév alapú szabályok, a rendszergazdákat segítő eszközöket, mint az egyszerűsített konfiguráció, kapcsolatokat összegző naplósor, felhasználási statisztikák, out-of-the-box telepíthetőség és jövőbeli terveit, mint szélesebb körű operációs rendszer támogatás (RPM), kis eszközökön való futtathatóság (OpenWrt), integrálás modern hálózati technológiákhoz (SDN, OpenStack).

  • Rózsár Gábor
    Csoportmunka megoldás szabad szoftverekkel

    Az előadóról: Számítástechnika tanár szakon végeztem és tanítottam -tanítok jelenleg is-, most éppen általános iskolában. 2002 óta foglalkozom Linuxszal és rendszer üzemeltetéssel. Jelenlegi ügyfélköröm elsősorban kis és közepes vállalatok, illetve iskolák, ahol sok Linux szervert és számtalan klienst működtetek, többek között olyan csoportmunka rendszereket is, amiről az előadás szólni fog.

    Egroupware csoportmunka közösségi változata Debian rendszeren

    • Bemutatni mi is ez, hogy működik user szemmel. Pár példa ahol üzemeltetek ilyet, kik és mire használják.
    • Telepítés áttekintés: Debian+apache2+php+mysql+postfix+clamav+amavis+spamassasin+egroupware
    • Üzemeltetői szemmel a tapasztalatok, mire kell figyelni, szívások.

  • Szalai László
    Openstack és a Ceph

    Az előadóról: 15 éve informatikus mérnök, elosztott rendszerek és egyéb, Linux alapú rendszerek üzemeltetésével foglalkozom. A nyugat-magyarországi Egyetemen dolgozom.

    Az Openstack felhő a gyakorlatban jól teljesít, mi tettünk alá egy Ceph elosztott adattárolót, megnézni, hogy működnek együtt.

  • Tanos Áron
    Nyílt forráskód a robotikában

    Az előadóról: Az utóbbi években foglalkoztat a robotépítés, természetesen nyílt forráskódú alapokra építve. A mai robotika döntő többségében a ROS-ra (Robot Operating System) alapul, ami egy GPL-licencű keretrendszer. Az előadásom fő célja az lenne, hogy felkeltsem az érdeklődést az emberekben a robotépítés szoftveres vetülete iránt. Közvetett célom utána az, hogy csatlakozzanak kicsiny meetup-közösségünkhöz, és építsenek saját robotot, vagy vegyenek részt más robotépítési projektekben, hogy nőjön a közösség, és jobban tudjuk egymást támogatni. (Csak a rend kedvéért: egyik tevékenység sem profitorientált.)

    Nemrég rendezték a DARPA Robot Challenge versenyt (http://www.theroboticschallenge.org/), amelynek lényege az volt, hogy humanoid robotoknak kellett önállóan rendkívül komplex feladatokat végrehajtaniuk egy elképzelt vészhelyzet helyszínén. A 23 indulóból 18 alapozott a nyílt forráskódú ROS-t (Robot Operating System), és 14 a Gazebo szimulátort. Az előadás témája, hogy milyen lehetőségei vannak annak, aki itt és most szeretne robotikával foglalkozni Magyarországon? Milyen messze vagyunk az élbolytól, és hogyan segít nekünk a nyílt forráskód? Az előadást egy négykerekű robotautó fogja segíteni, amellyel az előadás után játékra is lesz lehetőség.

  • Tímár András
    Collabora CloudSuite

    Az előadóról: LibreOffice-fejlesztő vagyok és a LibreOffice fejlesztésének legújabb irányairól és eredményeiről szeretnék beszélni.

    A LibreOffice hagyományosan erős a „vastag” PC klienseken, de a felhasználók igényelték a mobil és felhős alkalmazásokat is. Erre az igényre születtek technikai megoldások az elmúlt másfél évben, jórészt a Collabora mérnökeinek közreműködésével. Lassan elérkezik az idő egy minden platformot lefedő, LibreOffice-on alapuló (és természetesen nyílt forrású) alkalmazáscsomag megjelenésére, ez lesz a Collabora CloudSuite. Az előadásban bemutatkozik a felhőalapú LibreOffice.

  • Úr Balázs
    OTRS - jegyesoktatás vállalati körökben

    Az előadóról: Régóta foglalkozom szabad szoftverek honosításával, emellett FSF.hu és Mozilla aktivista is vagyok. Előadásomban a nyílt forrású OTRS jegyrendszert szeretném bemutatni, hogy a vállalatoknak szánt szabad szoftvereket is népszerűsítsem.

    Az OTRS ingyenes és nyílt forráskódú jegyrendszer, amely az üzleti élet számos területén bizonyított már, így a legkisebb cégektől egészen a multi- és transznacionális vállalatokig érdemes megfontolni a bevezetését. Segítségével az ügyintézők folyamatosan nyomon követhetik az ügyfelek kéréseit, illetve az ügyfél is értesülhet az ügye aktuális állapotáról. Az ügyintézők egymás közt is kommunikálhatnak a belső jegyzeteknek köszönhetően. A rendszer automatikus értesítései megakadályozzák, hogy egy ügyfélkérés elvesszen a sok levél között, emellett támogatja az időelszámolást, valamint a szolgáltatási szint megállapodásokat (SLA). Az OTRS-hez készített modulokkal a rendszer képességei tovább fokozhatók. A nyílt forrásnak köszönhetően az OTRS a végletekig személyre szabható, így gyakorlatilag egy szervezet bármilyen igényét képes kielégíteni. Az előadásban egy rövid áttekintést követően bepillantunk a rendszer lehetőségeibe, és bemutatásra kerülnek a főbb funkciók. A konferencia után néhány nappal jelenik meg az OTRS keretrendszer 5-ös verziója, ezért röviden ismertetjük a várható újdonságokat is. Az OTRS magyar kezelőfelülettel rendelkezik mind az adminisztrációs felületen, mind ügyféloldalon. Az OTRS honosítása az FSF.hu alapítvány támogatásával készült.

  • Vágvölgyi Csaba, Papp Gyula
    Moodle 3.0

    Vágvölgyi Csabáról: 17 éve dolgozom a felsőoktatásban, és több, mint 12 éve foglalkozom az eLearning területével. Magyarországon elsők között kezdtük el használni a Moodle szabad forráskodú LMS rendszert. Ötletadója és társszervezője vagyok a 2006 óta minden évben megrendezésre kerülő MoodleMoot konferenciának, amely a hazai eLearning közösség egyik jelentős szakmai találkozója.

    A Moodle hazánk és a világ legnépszerűbb szabad forráskódú eLearning keretrendszere, amely idén újabb főverzióhoz érkezik. Előadásomban az előreláthatólag novemberben megjelenő 3.0 verzió újdonságait szeretném bemutatni, áttekintve a legfontosabb fejlesztési irányokat, a kiegészítő modulok újdonságait és a felület fordításával kapcsolatos feladatokat.

  • Zámbó Marcell
    Konténerek az IT biztonság szemszögéből

    Az előadóról: Első Linuxa egy 1.x-es Slackware volt, valamilyen 0.99-es kernellel :). Mivel akkoriban semmilyen informatikai előélete nem volt, gyakorlatilag Linuxszal kezdte az ismerkedést a számítástechnikával. Jelenleg Linux alapú biztonsági rendszerek tervezésével, fejlesztésével és támogatásával foglalkozik. Leggyakrabban linuxos biztonsági témákban tart előadásokat.

    Konténereket használni jó és könnyű dolog, de mielőtt rábízzuk a rendszerünket nem árt tisztában lenni működésükkel, képességeikkel, beleértve gyengeségeiket is. A virtualizációs technológiák rövid összefoglalása után benézünk a Linux alapú konténerek motorházába és megnézzük, hogy biztonsági szempontból mire kell figyelmet fordítani és hogyan lehet "felturbózni" konténereinket.