A konferencia programja

    A terembeosztás képernyőre optimalizált változatát innen, a nyomtatható változatát innen töltheted le,

    ha mindenképp ki szeretnéd nyomtatni. Mi azt javasoljuk, hogy inkább nézd meg a Giggity alkalmazásban, hozd el a telefonodon vagy használd a helyszínen kitett nyomtatott programokat, hogy a fák is élhessenek :D

Kiemelt előadások

  • 1. Kadlecsik József
    essence reloaded

    Az előadóról: Eredetileg fizikusként végeztem, de már hosszú évek óta Linuxszal és szabad szoftverek fejlesztésével foglalkozom. Fő érdeklődési területeim a tűzfalak, biztonság valamint a spamszűrési megoldások.

    Az essence egy még 2003-ban született eszköz a netfilter/iptables tűzfalak konfigurálásának megkönnyítésére. Most újjászületett egy csaknem teljes újraírás és szerkezeti átalakítás után. Az előadás során bemutatom tulajdonságait, képességeit, amelyek révén hasznos lehet szélesebb körben is.

  • 2. Légrádi Gábor
    BSD: Volt is, lesz is?

    Az előadóról: Programozással kapcsolatos dolgokat oktatok, kissé több mint húsz éve. Részben villamos-üzemmérnök, részben programozó-matematikus, részben pedig számítástechnika tanár lennék. Érdekelnek a programozási nyelvek, mind a tervezésük, mind pedig a megvalósításuk. BSD-vel 2000 óta foglalkozom, Linuxszal 1995 óta.

    Az előadás igyekszik megismertetni a BSD-k múltját (röviden), elsősorban az előző két évtizedet. Az egyes változatok közti különbségek tisztázása után megpróbálja a jelenlegi helyzetet bemutatni (célok, architektúrák), valamint a jövőbeli lehetséges fejlődési irányokat is igyekszik vázolni.

  • 3. Tímár András
    A LibreOffice 4.1 várható újdonságai

    Végzettsége szerint fizikus és infokommunikáció szakirányos menedzser, valójában szoftverhonosító, szoftvermérnök. Sok szabad szoftver honosításában vett részt, legismertebbek ezek közül a Mozilla Firefox és Thunderbird, az OpenOffice.org és utóda, a LibreOffice. Jelenleg a SUSE LibreOffice Team tagjaként LibreOffice-t fejleszt. Szabadidejében részt vesz az FSF.hu Alapítvány munkájában.

    2013. július végén fog megjelenni a LibreOffice 4.1. Az előadásban áttekintjük, hogy mi változott az elmúlt kiadás óta. Kitérünk a felhasználók számára láthatatlan, a forráskódot illetve a build rendszert érintő változásokra is. Az előadás célja továbbá a magyar hozzájárulók munkájának bemutatása, és új hozzájárulók toborzása a LibreOffice projektbe való bekapcsolódási lehetőségek ismertetése által.

Előadók

  • 4. Bakai Balázs
    Szoftverminőség-biztosítás open source eszközökkel – Hol a határ?

    A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett műszaki informatika szakon, majd JBoss és WebSphere környezetben Java Enterprise web-alkalmazásokat fejlesztett. 2009-ben második helyezést ért el az IBM-48 programozó bajnokságon, majd 2010-ben elnyerte a legjobb Java fejlesztő díjat. Jelenleg a Telvice kft-nél rendszerintegrációs szakértőként dolgozik, ahol is a Compuware dynaTrace APM-hez kapcsolódóan végez technikai support és oktatási tevékenységet.
    Szakterülete a Java EE webalkalmazások teljesítményhangolása és a szoftverminőség-biztosítás. Aktív tagja a magyarországi Java-s közösségnek, szakmai előadásokat tart és rendszeres blogíró (http://seamplex.blogspot.hu/).

    Az előadás során áttekintjük azokat az open source eszközöket és legjobb gyakorlatokat, amelyek a Java platformon hozzájárulhatnak a szoftver folyamataink biztosításához és a minőségi követelmények betartásához. Megnézzük az open source eszközök legfontosabb előnyeit néhány saját példával illusztrálva, majd megmutatom, hogy hol van az a határ, ahol már kereskedelmi termékeket is érdemes bevetni.
    Címszavakban: Jenkins, Ant, Maven, Nexus, SVN, GIT, JUnit, TestNG, JMeter, Selenium, Sonar, PMD, CheckStyle, FindBugs.

  • 5. Balogh Zoltán
    Ubuntu Touch - UI Toolkit és SDK

    Az előadóról: A Canonical cég Ubuntu Engineering részlegénél vagyok enginering manager, és azt a csapatot vezetem, amelyik a Qt/QML UI komponenseket és az SDK-t fejleszti az Ubuntu Touch rendszerhez. Korábban a Maemo/Meego csapatában dolgoztam hasonló területen.

    Az előadáson röviden bemutatom az Ubuntu Touch és az ebbe illeszkedő alkalmazások grafikai felületének alapját adó komponensek fejlesztését és az Ubuntu Touch alkalmazásfejlesztői környezetének jelenlegi állapotát.
    A workshopon beszélek az Ubuntu konvergencia koncepciójáról, a különféle technológiai és stratégiai döntések hátteréről.

  • 6. Czakó Krisztián – Az SzSzK2011 legjobb előadója
    Active Directory Linux szerveren: Samba 4

    1994. óta foglalkozik Linuxszal. 1998. óta oktat rendszergazdákat. 2013-ban a Linux Akadémiával eddig több mint 500 Linux rendszergazdának segített az online oktatásokon.

    Az előadásban bemutatom, hogyan épül fel a Samba4, miként kapcsolódhatsz vele egy meglévő Active Directory tartományhoz vagy hogyan hozhatsz létre sajátot.

  • 7. Czanik Péter
    Naplózás, ne csak akkor jusson eszedbe, amikor már késő!

    Több mint 18 éve foglalkozom Linux és FreeBSD rendszerekkel. A kezdetektől aktívan segítem a szabad szoftveres közösséget szoftver teszteléssel és nem x86-os (PPC, ARM) gépek linuxosításával. Három éve a BalaBit Kft-ben a syslog-ng közösséget segítem, napi kapcsolatban vagyok a nagyobb Linux disztribúciókkal, BSD-kkel, és rendszeresen előadok a fontosabb hazai és nemzetközi konferenciákon.

    A naplózás az informatikai rendszerek működésének egyik sarokköve, mégis sokan csak akkor foglalkoznak vele, amikor már késő. Ezért először is áttekintjük, hogy mi az a naplózás, és az IT legkülönbözőbb területein dolgozók, mint a fejlesztők, üzemeltetők és biztonsági szakemberek napi munkáját hogy segíti. Majd a naplózás mikéntjét vizsgáljuk közelebbről: a központi naplózás és a név-érték párok használatának előnyeit. Ezt követően két aktuális téma, a systemd journal és a szabványosítás kérdéseivel foglalkozunk, majd befejezésül az elméletben elhangzottakat pár gyakorlati példával szeretném szemléltetni.

  • 8. Gyuris Szabolcs János
    Web2py – Egy teljes webes keretrendszer, Pythonban írva, minden alkalomra, rázva nem keverve

    Végzettségemet tekintve villamosmérnök vagyok. De a villamossághoz annyi közöm van, hogy bedugom a Linuxszal telepített számítógépet a konnektorba. Időm nagy részében, 2000 óta, rendszergazdáskodom és Pythonban írok szkripteket és kisebb webes alkalmazásokat.

    Az előadás megpróbál egy gyors áttekintést adni a web2py keretrendszer működéséről. Egy olyan rendszerről, amelyben mindenre megvan a megoldás, de megtartja a lehetőségét az egyedi megvalósítások előtt. A rendszerről, amely dinamikusan fejlődik, pezsgő közössége folyamatosan formálja. Amelynek remek dokumentációja van. Csak néhány lényeges tulajdonság: 2007 óta visszafelé kompatibilis, MVC modell, beépített webszerver, fejlesztőkörnyezet, biztonság, webservice-ek, 10 adatbázissal kompatibilis plusz Google Datastore és IMAP.

  • 9. Horváth Gábor Kálmán
    Linux szerver menedzsment – sok rendszer, sok gond?

    Több mint tíz éve foglalkozom nagyvállalati Linux és UNIX rendszerekkel, valamint biztonsági megoldásokkal. Sok évi üzemeltetés élményeire emlékezve választottam ki a témát, abban reménykedve, hogy másoknak nem kell bejárni azt az utat ahogyan én eljutottam, belássam szerver menedzsment nélkül nem megy.

    Minden rendszergazda ismeri az érzést, amikor patchelés közben a tizenhetedik szerverhez érve megérkezik az első új patch - kezdhetem elölről...
    A nagy méretű, összetett környezetek, melyek a Linux adminok mindennapjait kitöltik, skálázódási gondokat hoznak számos területen. Ezek közül a legégetőbb a rendszerek frissítése. Mindennapi jelenséggé váltak a több napos, hetes vagy akár hónapos csúszások is a frissítések és javítócsomagok kiadása és telepítése között. A jelenlegi helyzet üzem- és információbiztonsági kockázatai egyaránt jelentősek. Bemutatunk egy eszközt, mely nyílt forrású, és megkönnyíti a fizikai és virtuális gépek életciklus-kezelését – kezdve a telepítéstől, az alkalmazások és frissítések terítésén valamint konfiguráció menedzsmenten át, egészen a rendszeres megfelelőségi felülvizsgálatokig. A SUSE Manager/SpaceWalk jelentősen hatékonyabbá teszi a munkát, növeli az üzem- és adatbiztonságot, heterogén Linux környezetekben is.
    Kulcsszavak: suse manager, spacewalk, linux menedzsment, életciklus-kezelés, openscap

  • 10. Horváth Gábor
    Modern rendszerprogramozási nyelvek

    Több éve aktív tagja több nyílt forráskódú projekt fejlesztésének is. Az ELTE-IK hallgatója, a karon egy C++ kódok elemzésével foglalkozó kutatási projektben aktív résztvevő. A projekt eredményeinek egy része a Clang fordítóba is bekerült, valamint az Ericsson is felhasználja őket. A karon a "Programozási nyelvek: C++" tárgy keretein belül tart gyakorlatokat. Emellett részmunkaidőben a Graphisoftnál fejleszt épületek energetikai elemzésével kapcsolatos szoftvert.

    A leggyakrabban használt rendszerprogramozási nyelv a C és a C++. Ezeknek a nyelveknek a használata azonban bonyolult, és sok hibalehetőséget hordoz magával. Nehéz ezeknek a programoknak a portolása, memory leakeket tartalmazhatnak, és biztonsági rések sem ritkák az esetükben. Emellett nehéz bennük az elosztott alkalmazások fejlesztése. Néhány újabb nyelv a C++-t hivatott újragondolni, és a gyengeségeit kijavítani. Többek között ilyen a D, Google-től a Go és Mozillától a Rust programozási nyelvek. Ezen nyelvek előnyeiről és hátrányairól szeretnék egy előadást tartani, rövid kóstolót adni belőlük.

  • 11. Kéménczy Kálmán
    Firefox OS

    Kálmán 2004 óta tagja a Mozilla közösségnek és főleg a webes tartalmak (pl. a weboldal, add-ons, sumo és marketing aloldalak) magyar nyelvre fordításán dolgozik. Alkalmanként különböző konferenciákon beszél a Mozilláról és az agilis szoftverfejlesztésről. Ezek mellett számos más projektben vett/vesz, pl. openSUSE, SLE, LibreOffice, Twitter, openscope. 13 évet töltött el a legváltozatosabb pozíciókban a Novell alkalmazásában. Jelenleg pedig a Prezi-nél dolgozik, mint productmonkey.

    A Mozilla jelenleg egyik legfontosabb projektje a Firefox OS, amely új, szabványos és nyílt forrású operációs rendszer telefonokra. Miért fontos ez a Mozillának? Mik a tervei ezzel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a rövid áttekintő előadás.

  • 12. Magosányi Árpád
    Részvételi demokratikus architektúra

    Szokott szabad szoftverekkel szórakozni.

    Az előadás az informatikai architektúra eszközeivel próbálja megközelíteni korunk legfontosabb információelméleti kérdését: képes-e emberek nagy tömege intelligens közösségként viselkedni, és ha mégis, akkor ennek mik a feltételei?
    Az előadás épít a "szabad szoftver mozgalom" című szociológiai kísérlet eredményeire, rendszerez a cél szempontjából fontosnak tűnő eredményeket, és felvillantja a lehetséges megoldás egyes elemeit. A kitekintés inkább vitaindító, mint "én megmondom a tutit" jellegű, és nem tartalmaz aktuál- vagy pártpolitikát.

  • 13. Mátó Péter, Varga Csaba Sándor, Zahemszky Gábor
    A változatosság gyönyörködtet? – avagy az egy igaz út

    Mind a hárman közel 20 éve foglalkozunk – hol hobbiból, hol munkánkból adódóan – szabad szoftverekkel. Dolgoztunk kisebb, nagyobb és még nagyobb cégekben/mellett/közelében.
    Szinte semmiben nem egyezik az ízlésünk: ksh vs bash vs tcsh; van köztünk aki a Debianra, van aki az Ubuntura és olyan is aki a FreeBSD-re esküszik. Egyetlen dologban értünk egyet: pályánk kezdete óta vi-t használunk. Ja, meg abban, hogy van jövője a szabad szoftvereknek vállalati környezetben. És mi azon igyekszünk, hogy ez a jövő minél hamarabb bekövetkezzen.

    Az előadásban az Sz2K2 (Szabad Szoftver Kompetencia Központ) 3 mérnöke (Atya – Mátó Péter, Guska – Varga Csaba Sándor és Zahy – Zahemszky Gábor) azt mutatja meg, hogy szerintük mi lehet egy jó irány a szabad szoftverek komolyabb, vállalati szintű elismertetéséhez. Kell-e nekünk Microsoft Linux, jó-e ha valakinek RHCE minősítése van, érdemes-e megismerni az Eximet, és a qmailt a Sendmail valamint a Postfix mellett? Nacionalisták legyünk-e és használjunk Debiant, Ubuntut vagy netán FreeBSD-t, vagy a nyugat szekértolói a RHEL / SLES mániánkkal? Házibarkács szerverek vs nagyvállalati üzemeltetés?

  • 27. Dr Nagy Elemér Károly
    Debian magyarítás a gyakorlatban – végfelhasználóként - Workshop

    Rendszergazdaként, oktatóként és egyéni vállalkozóként is sok időt töltök Debian Linuxszal. Amikor úgy hozza a szükség, szívesen bele is nyúlok – ha kell, kernelt fordítok, OpenOffice-t patchelek, tűzfalat debugolok, RAID-et reszelek stb. Amikor időm engedi, szívesen hozzáteszek ezt-azt a világhoz, szoftverhibát fejlesztek, lecsós pörköltet főzök, tudományos kutat ások, fát ültetek.

    Néhány Linux sajnos nem beszél jól magyarul, pedig milyen jó lenne, és műszakilag tulajdonképpen nem is olyan nehéz dolog. Jót tenne az anyanyelvünknek is, ha például a Debian jobban tudna magyarul. Mert a Debian az egyik "legtisztább" népszerű Linux disztribúció – még a Mozilla alapítvánnyal is ujjat húztak azért, hogy a Debian felhasználók tényleg minden szempontból szabadon és biztonságosan használhassák a Debian-ban lévő Mozilla forrású csomagokat. A Debianra épül az Ubuntu és a Linux Mint, így a DistroWatch "legnépszerűbb 10" listáján az első négy helyből hármat visznek a Debian és a leszármazottai. Ráadásul a Debian vagy 15 architektúrán fut, több tucat nyelven beszél egyszerre, szerver-konform, tiszta forrás – miért nem magyarítjuk hát erősen? Ebben a műhelymunkában szeretném megosztani másokkal a Debian magyarítása közben szerzett tapasztalatomat, önkénteseket toborozni e szép cél érdekében és együttműködési lehetőségeket előkészíteni.

  • 14. Németh László
    Kiadványkészítés LibreOffice és OpenDocument alapokon

    Biológus, informatikus, szabadszoftver-fejlesztő (szabad magyar helyesírási szótár, Hunspell helyesírás-ellenőrző, LibreLogo). Jelenleg a Szabad Szoftver Kompetencia Központ munkatársa.

    Az előadás első fele minden LibreOffice és OpenDocument felhasználónak, második fele inkább a parancssori automatizálási lehetőségek után érdeklődőknek szól. Témák: (1) Összetett ODF sablonok készítése és felhasználása egyszerű (például Google Dokumentumokból) származó ODF-állományok javításához, illetve egységes készre formázásához (2) OpenDocument és LibreOffice szakalkalmazásokban: ODF dokumentumok egyszerű módosítása és nyomtatása, (3) egyszerű ODF dokumentumok automatikus javítása és kiszedése PDF-ben a LibreOffice API-jának felhasználásával (4) kiadványkészítés OpenDocument formátumban: LaTeX dokumentumok, illetve tetszőleges XML formátum ODF-re alakítása a konferencia követő kiadványának példáján keresztül, ODF sablon és fődokumentum-formátum felhasználásával.

  • 15. Noll János
    Az Arduino szabad-hardveres elektronikai platform

    Noll János az FSF.hu Alapítvány alapítója és aktivistája. Programozó, régebben weboldalak programozásával és Linuxos rendszerek üzemeltetésével foglalkozott. A LibreOffice és a többplatformos szabad szoftverek kedvelője, a 3 napos OpenOffice magyarítás egyik szervezője. Az utóbbi időben a munka és a család melletti limitált szabadidőben elektronikai projektekkel foglalkozott, mint például fűtésvezérlés, házvezérlés.

    Az Arduino egy mára szélesen elterjedt, népszerű és ingyenes hardveres platform. A bonyolult és esetenként zárt mikrokontrolleres vezérlési világot hozza el az "egyszerű ember" részére, összeköti a számítógépet a való világgal, környezettel. Használják hobbi elektronikával foglalkozók, diákok, tanárok, művészek. Az előadás kezdőknek és érdeklődőknek szól, megpróbál kedvet csinálni a platformhoz. Érdekes és izgalmas példákat hozok arról, hogy ez a való életben mire is jó?

  • 16. Pál Zsolt, Ócsvári Áron
    NVDA – a szoftveres fehérbot

    Vak informatika tanárként dolgozik, végzettségét tekintve programozó matematikus és informatika tanár. Sorstársai számára elérhetőbbé szeretné tenni az informatika eszközeit, így az "akadálymentes informatika" megvalósítását tűzte ki céljául, melyet a Net-média Alapítvány elnökeként is igyekszik elérni. Újságíróként az elmúlt 16 évben több szakcikket jelentetett meg különböző lapokban.

    Ócsvári Áron kollégámmal, aki a Net-média Alapítvány projektvezetője bemutatjuk, hogyan segíti a szabad szoftverek "piaca" a látássérülteket, ezáltal az általunk preferált és honosított több nyelvű képernyőolvasó bemutatásával – a közönség interaktív bevonásával – demonstráljuk, hogyan használják a mindennapokban (oktatás, szórakozás, ismeretszerzés) a vak emberek a számítógépet. Hazánkban a segédeszköz-ellátottság – anyagi okokra vezethetően – igen korlátozott, a szoftverekre már nem is jut pénz. A NVDA képernyőolvasó segítségével a látássérültek informatikai szempontból is akadálymentesebb életet élhetnek.
    A szoftver honosítása nemcsak szakmailag kihívás, hanem az önkéntes munkavégzés egyik kiemelkedő példája is lehet, hiszen Áron, az ELTE. programtervező informatika szakán tanuló fiatalember sorstársaival közösen fejleszti a hazai változatot, melynek alapítványunk nagy örömmel ad teret. Az oktatásban is fontos szerepet kap a képernyőolvasó, a Neumann SZKI-ban (munkahelyemen) már az ott tanuló vak diákok ECDL-vizsgáztatása is e program segítségével történik.


  • 17. Páli Gábor János
    Capsicum: Ahogy a FreeBSD gondolkodik a biztonságról

    A FreeBSD Projekt és a Magyar BSD Egyesület tagja, illetve tanársegéd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán.

    A hagyományos UNIX rendszerekben nem lehet eléggé precízen szabályozni az egyes objektumokra vonatkozó jogosultságokat, amely számos biztonsági probléma forrása. Ezért a University of Cambridge Computer Laboratory munkatársai által kidolgozott, a FreeBSD 9-es ágában debütáló Capsicum az ott fellelhető eszközöket igyekszik olyan egyszerű primitívekkel kiterjeszteni, amelyek révén lehetővé válik felhasználói alkalmazások hatékony és megbízható elszigetelése.
    Hogy mik is pontosan ezek a primitívek, miként és mennyire működnek a gyakorlatban, valamint hol és merre tart most ez a projekt, nos, erről szólna ez az előadás... :-)

  • 18. Pércsy Kornél
    Scribus a gyakorlatban - Workshop

    Nyomdász, amatőr csillagász, hobbifotós, egy kicsit Japán fanatikus, és ennél is jobban Linux és szabad szoftver felhasználó, emellett a Full Circle Magazin magyar fordítócsapatának vezetője. 1980 óta nyomdában dolgozom. Van három nyomdaipari szakmám, amelyek közül az egyik már kihalt. Ebből is látszik, hogy az elmúlt időben nagyon sokat változott a nyomdaipar a technikai fejlődés miatt.

    A gyakorlati példákon keresztül fogom bemutatni a Scribus kiadványszerkesztő program használatát, kezelését, kiemelve az előnyeit és a hátrányait is. Ismertetem a program beállításait, a sablonok használatát. Készítünk névkártyát, szórólapot, könyvet, és betekintünk a Full Circle Magazin következő magyar kiadásának készítésébe. Ezeken a példákon keresztül remélem sikerül meggyőznöm az érdeklődőket a program kipróbálására – használatára. Természetesen – amennyiben időnk engedi – a felmerülő kérdéseket, problémákat megvitatjuk.

  • 19. Pfeiffer Szilárd
    Lightweight Markup: egyszerű megoldások cikkektől a könyvekig

    A GNU/Linux rendszerekkel való ismerkedést még villamosmérnöki tanulmányai alatt kezdte meg. Az azóta eltelt több mint tíz évben szoftverfejlesztőként folyamatosan nyílt forrású környezetben, a szabad szoftverek minél szélesebb körű felhasználását szorgalmazva dolgozott, miközben néhány, munkája során alkalmazott szoftver fejlesztésében is részt vett. Érdeklődését az IT biztonságtechnikán túl a nyílt forrású szoftverek minőségi kérdései, a szabadon elérhető és terjeszthető szoftverek, illetve tartalmak, valamint a hozzájuk kötődő közösségek társadalmi hatásai jelentik, szakmai cikkek szerzőjeként is ezen témákkal foglalkozik.

    Ha dokumentumainkkal kapcsolatban nem csupán annyi az elvárásunk, hogy kéznél legyenek, amikor épp kellenek, hanem szeretnénk a változásaikat egyszerűen, de könnyen érthetően nyomon követni, publikálnánk őket különböző formátumokban (pdf, epub, html, ...), szeretnénk csoportmunkában dolgozni, egyszerű módszereket használva, a technikai részletekben való pepecselés nélkül, ugyanakkor nem mondanánk le arról, hogy kezeink közül igényes munkát adnánk ki, akkor nincs könnyű dolgunk.

  • 20. Pfeiffer Szilárd
    Creative Commons: a két kérdésben összefoglalt szerzői jog

    Lásd az előzőnél.

    A szerzői jog még ha nem is nyilvánvaló és közvetlen módon, de a mindennapjaink része. Egy-egy fénykép, videó, vagy akár egy blog post mind a szerzői jog által szabályozott tartalmak. A közösségi oldalak világában, a megosztások korában, ahol a tartalmakat könnyedén a világ elé tárjuk minden nap szerzőkké válunk, így a szerzői jog is egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen nem mindegy, hogy műveinket, bármilyen formát is öltsenek azok, milyen feltételekkel osztjuk meg másokkal. A két egyszerű kérdés, hogy engedjük-e másoknak módosítani az általunk létrehozottakat, illetve engedjük-e a kereskedelmi felhasználást meghatározza az általunk létrehozott tartalom szabadságát, egyszersmind a választott Creative Commons licencet is.

  • 21. Rákosi Gergely
    Lazulj el, játékok Fedora Linuxon

    Informatikus vállalkozó az üzleti életben és a magánéletben is. Több mint tíz éve a szabad szoftverek világában kamatoztatja tudását és hobbiját. Szabadideje egy részében a Fedora project keretein belül ambassadori kötelezettségeinek tesz eleget. Részt vesz több szakmai és kötetlen eseményen, pl: FudCON, Hegyalja fesztivál, Fedora kerekasztal, Linuxwochen, LinuxTag. Előadásaimon többnyire a „Lazulj el, játékok Fedora Linuxon” címmel tudom felkelteni az emberek érdeklődését, pedig tudnék mesélni a kisvállalati szerverekről is, amin openldap, samba4, httpd, és egyéb nyalánkság szolgálja ki a cégek elvárásait, de úgy látszik a játékos előadót jobban kedvelik.

    Többnyire olyan játékokat futtatok Wine segítségével, amikre a felhasználók igényt tartanak, ilyenek közé tartozik pl: Portal 2, CoD: Modern Warfare 3, Giana Sisters, Trine 2. Persze teret adok a natív játékok bemutatására is, illetve az igen népszerű Indie Humble Bundle szoftvereknek. Megemlítésre kerül a Valve Software Source Engine Linuxos verziója is, amely jelenleg nagy erőkkel fejlesztés alatt van a Steam keretein belül. Illetve találkozhattok a Portal 1-2, illetve OilRush c. játékkal is amelyet natív módon Steamből futtatok.

  • 22. Sándor Ferenc
    AWS Cloud computing

    Programozó

    AWS Cloud computing:
    - milyen szolgáltatások vannak,
    - mire lehet használni,
    - mik a veszélyei
    - meddig ingyenes, kisvállalkozásoknak
    - Az EC2 instance-októl a NOSQL-ig

  • 26. Torma László, Kelemen Gábor
    Ubuntu közösség workshop

    Az előadást a Magyar Ubuntu Közösség két tagja tartja.

    A workshop célja, hogy segítsen az érdeklődőknek bekapcsolódni a Magyar Ubuntu Közösség munkájába. Az interaktív, beszélgetős előadáson röviden bemutatjuk az egyes területeket, amelyekkel a közösségünk foglalkozik, hasznos gyakorlati tanácsokat adunk a közösségi munkával kapcsolatban, és beszélünk arról is, hogy milyen új kihívások állnak előttünk az Ubuntu Touch megjelenésével.

  • 23. Tóth-Szabó György
    Miért pont az openSUSE 12.3?

    1999-ben ismerkedtem meg a Linuxszal, mely hamarosan az elsődlegesen használt operációs rendszerem lett. Részt vettem néhány szabad szoftver magyarításában és egy időben rendszeresen jelentek meg Linuxot népszerűsítő írásaim. Mindig fontosnak tartottam a felhasználói élmény javítását a szabad szoftverek esetében. Néhány év kihagyás után újra szeretném tevőlegesen segíteni a szabad szoftverek megismertetését, elterjedését.

    Az openSUSE márciusban kiadott legfrissebb verziójának általános bemutatása és egy kis szakmai mélymerítés az újdonságokból.

  • 24. Vajna Miklós
    LibreOffice Writer fájlformátum-problémák és megoldásuk

    OpenOffice.org-gal 2006 óta foglalkozik, kezdetben csomagolóként a Frugalware Linux számára. Később két Google Summer of Code projekt keretében a LibreOffice Writer RTF import/export filtereket fejleszti. 2012 február óta a SUSE-nél hackeli a LibreOffice Writert.

    Az előadás célja a következő kérdéseket körüljárni:

      – Mi a probléma a fájlformátumokkal? Miért téma ez még 2013-ban?
      – A Writer fájlformátumai: ODF, Word formátumok és a többiek
      – Milyen teszt-megoldások léteznek, mennyire megbízhatóak ezek?
      – Hogyan kezdjünk hozzá egy minket érintő bosszantó fájlformátum-probléma megoldásának?

  • 25. Zrubecz László
    Qubes OS – egy biztonságos desktop megoldás

    1996 óta foglalkozik Linux alapú rendszerekkel, 2002 óta az Andrews Kft. rendszermérnöke, ahol azóta is hálózatok biztonságával és alkalmazás szintű tűzfalak üzemeltetésével foglalkozik. Emellett, 2006-tól megismerkedett a VMware virtualizációs megoldásaival, majd hivatalos minősítéseket is szerzett (VSP, VTSP, VCP). Jelentős tapasztalatokkal rendelkezik nagyvállalati szintű virtualizációs megoldások (vSphere, View) tervezésében, kivitelezésében. Szabadidejét jégkorongozással, túrázással, fotózással vagy épp a szerepjátékok világában tölti.

    Kevesen vannak egyáltalán tisztában azzal, hogy miféle veszélyeknek van kitéve egy átlagos felhasználó számítógépe, és a rajta tárolt bizalmas/értékes adatai. Ha pedig nem átlagos, hanem pl.: magas beosztású vezetőről, vagy bizalmas adatokkal dolgozó szakemberekről, vagy éppen egy IT biztonsági szakemberről van szó, akkor a veszély még komolyabb!
    Éppen ezért, szükségünk van egy olyan operációs rendszerre, amin belül az adatainkat biztonságban tudhatjuk.