A konferencia programja

    A végleges terembeosztás a konferencia előtti napokban alakul ki. Amint elkészül, elhelyezzük a konferencia weboldalán és a regisztráltakat e-mailben értesítjük.

Kiemelt előadások

  • Czakó Krisztián – Az SzSzK2011 legjobb előadója
    Windows szerver helyettesítése Linuxszal

    Az előadóról: 1994 óta csak Linuxszal foglalkozom, előtte inkább mainframe rendszerekkel, de erre már én sem igazán emlékszem... Ebből élek, valaha ezzel feküdtem és keltem, ma már tudok ezekre jobbat, a Linux maradt nappalra. Naponta több tucat Linux rendszert üzemeltetek. Szabadidőmben pedig az üzemeltetést oktatom azoknak, akik elhiszik nekem, hogy értek hozzá. Ez utóbbit a Linux Akadémia színeiben, melynek (heted magammal) az alapítója vagyok.

    Az elmúlt években megjelent egy új, Linuxra épülő sokoldalú szerver megoldás, mely egyszerű, grafikus kezelőfelületével tűnik ki, aminek használatát könnyen és gyorsan el lehet sajátítani. A korábban csak Windowsra szakosodottak számára is valós alternatívát nyújt. Másrészt, és ez legalább olyan fontos, úgy képes leváltani egy Windows szervert (legyen az SBS vagy más), hogy az a felhasználók számára észrevétlen marad: azaz nem kell megküzdeni az ő ellenállásukkal, az átállás szinte problémamentes. A Zentyal idén ősszel megjelent 3.0 verziója gond nélkül illeszkedik meglévő AD környezetbe, problémamentesen képes kiszolgálni tartomány vezérlőként a legújabb Windows munkaállomásokat és akár migrálható rá egy teljes Exchange szerver. Az előadásom ezen két fő funkciót mutatja be a számtalan egyéb nagyszerű képesség közül. Bemutatom, hogyan néz ki a rendszer, milyen pofon egyszerű beállítani és hogyan költöztethetünk rá át egy meglévő SBS szervert.

  • Kadlecsik József
    Legózni jó!

    Az előadóról: Eredetileg fizikusként végeztem, de már hosszú évek óta Linuxszal és szabad szoftverek fejlesztésével foglalkozom. Fő érdeklődési területeim a tűzfalak, biztonság valamint a spamszűrési megoldások.

    Az előadásban egy valós, élesben használt virtualizált rendszer felépítését, szerkezetét mutatom be. Milyen hardver, szoftver elemekből (építőkockákból) áll, azok hogyan kapcsolódnak, miképpen épülnek egymásra: storage, SAN/NAS, iSCSI, NFS, KVM, libvirt, pacemaker. Végül leromboljuk a szépen fölépített várat, azaz megnézzük, a szép elveket hol tudja felülírni a gyakorlat.

  • Tímár András
    LibreOffice

    Az előadóról: Végzettsége szerint fizikus és infokommunikáció szakirányos menedzser, valójában szoftverhonosító, szoftvermérnök. Sok szabad szoftver honosításában vett részt, legismertebbek ezek közül a Mozilla Firefox és Thunderbird, az OpenOffice.org és újabban a LibreOffice. Jelenleg a SUSE LibreOffice Team tagjaként LibreOffice-t fejleszt. Szabadidejében részt vesz az FSF.hu Alapítvány munkájában.

    A 2010 szeptemberében indult LibreOffice projekt sikeresen beteljesítette az előzetes várakozásokat, sok tekintetben túl is szárnyalta azokat. Bebizonyította, hogy nemcsak lehetséges, de kifejezetten célszerű a szabad szoftveres fejlesztési és projektvezetési elvek átültetése a gyakorlatba. Jó ötlet volt egyetlen vállalati szponzor helyett egy független alapítvány, a The Document Foundation kezébe adni a vezetést. Jó ötlet volt leszállítani a belépési korlátot. Jó ötlet volt nem kérni a hozzájárulóktól a szerzői jog átruházását. Az eredmény két év alatt több száz új hozzájáruló, köztük vállalatok és magánszemélyek, rendszeres, időalapú kiadások, mélyreható átalakítások a kódban és az infrastruktúrában, sok-sok új funkció és hibajavítás, köztük évtizedes adósságok rendezése. Az előadás címe és témája hasonló a tavalyi előadásomhoz, de nem szeretném ismételni magam. Igyekszem bemutatni az elmúlt év leglátványosabb eredményeit és a közeljövőben elkészülő új fejlesztéseket is.

Előadók

  • Bodnár Csaba
    Mentsük, ami menthető – Bevált mentési megoldások Linuxra

    Az előadóról: Közel 20 éve dolgozik Unix- és Linux-alapú rendszerekkel. Leginkább cluster-rendszerek, tárolórendszerek, mentési rendszerek építésével és technikai támogatásával foglalkozik. Rendszeresen tart előadásokat open source konferenciákon a legkülönbözőbb témakörökben (cluster-technológia, titkosítás, Linux kernel, ...).

    Az előadás áttekinti a Linux-alapú rendszerek különböző mentési lehetőségeit a legegyszerűbb tar mentéstől a grafikus felhasználói felülettel rendelkező komplett mentési megoldásokig. Felhívja a figyelmet a szokásos problémákra és beszél az egyes megoldások előnyeiről és hátrányairól.

  • Gránicz Ádám
    Webes és mobil alkalmazások F#-ban WebSharper-rel

    Az előadóról: Gránicz Ádám az IntelliFactory Kft. ügyvezetője, aktív F# evangelista és közösségi tag, Microsoft F# MVP, és négy F# könyv, köztük az Expert F#, a legnépszerűbb modern funkcionális programozással foglalkozó könyv társszerzője, Don Syme az F# nyelv és a .NET generics tervezője mellett.

    Ebben az előadásban bemutatom, hogy miként lehet rendkívül hatékony módon webes és web alapú mobil alkalmazásokat fejleszteni F#-ban, felhasználva a WebSharper nyílt forráskódú keretrendszer funkcionális programozás inspirálta absztrakcióit. Szó lesz például arról, hogy miként lehet a típusrendszerben modellezni robusztus, egymásba ágyazható webes űrlapokat vagy éppen teljes webes alkalmazásokat, és miként segít a nyílt forráskód-modell egy új fejlesztési paradigma elterjedésében és az F# programozási nyelv előretörésében.

  • Horváth Gábor
    Modern C Plusz Plusz

    Az előadóról: Középiskolás korom óta veszek részt nyílt forráskódú projektek fejlesztésében, akkor még főleg C nyelven. 2-3 éve álltam át elsősorban C++ használatára, illetve 1 éve dolgozok mellékállásban a Graphisoftnak. A nevesebb C++-szal kapcsolatos szakmai konferenciákat nyomon követem. Az utóbbi időben a nyelv statikus elemzésével kapcsolatos kutatásban veszek részt, aminek az eredményeit többek közt az Ericsson is felhasználja. A kutatás kapcsán a Clang fejlesztéséhez is tettem apróbb hozzájárulásokat.

    A téma mérete és az idő szűke miatt az előadás iránymutató és áttekintő jellegű. Gyors ismertetése a C++11 szabvány újdonságainak. A modern C++ stílus alapjairól, és a tendenciákról. Rövid beszámolás a template metaprogramming alapjairól, előnyeiről, kapcsolódó tervmintákról és a trendekről. Előretekintés, hogy mi várható a következő szabványokban. Az előadás megértéséhez alapvető C++ tudás ajánlott.

  • Kis Gergely – Az SzSzK2009 legjobb előadója (megosztva)
    Sötétben gördülő Android

    Az előadóról: A MattaKis Consulting alapítója és cégvezetője. Az elmúlt években mobiltelefonoktól a J2EE vállalati alkalmazásokig számos projektben volt fejlesztő, architekt és projektvezető. 14 éve Linux felhasználó és fejlesztő. Aktív támogatója a nyílt forráskódnak, korábban a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületében, most a Magyar Android Közösségben. Feleségével és kisfiával Dunakeszin él.

    Mára az Android domináns szereplővé vált a mobileszközök piacán. Az IDC jelentése szerint 2012 3. negyedévében 75%-os az Android részesedés az okostelefonok piacán. Érthető, hogy egyre több egyéb piaci szegmensben is kezd felbukkanni az Android, ezek közül szemezgetünk az előadásban:
    - Android az autóban: itt elsősorban az autókba integrált információs / szórakoztató rendszerek vezérlését végzi a zöld robot. Mit nyerhetnek a felhasználók és a fejlesztők azzal, ha végre az autók műszerfalát is egy valóban nyílt platform vezérli majd? Milyen veszélyekkel járhat ez?
    - Android beágyazott rendszerekben: Miért merül fel az Android egy olyan területen, ahol a hagyományos beágyazott Linux disztribúciók, mint a Buildroot, OpenEmbedded vagy az OpenWRT töltik be a vezető szerepet? Van-e félnivalója a Montavista vagy a Timesys beágyazott terjesztéseinek az Androidtól? Hogyan tudunk 8MB-ba belezsúfolni egy pici Android rendszert? Mit nyer a fejlesztő, és mit a felhasználó az Android használatával?

  • Meskó Balázs
    A Vala programozási nyelv

    Az előadóról: A Miskolci Egyetemen végzett programtervező informatikus alapszakon, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaságinformatikus mesterszakos hallgatója. Lassan öt éve használ elsődleges operációs rendszerként különböző Linux disztribúciókat.

    A Vala egy programozási nyelv, amely segítségével modern programozási technikák felhasználásával hozhatunk létre olyan alkalmazásokat, amelyek a GNOME platformra építenek. Erre más nyelvek is alkalmasak, azonban a Vala nyelv olyan előnyökkel rendelkezik, amik kiemeli a mezőnyből. Röviden úgy lehetne jellemezni a nyelvet, hogy a C# nyelv funkcióit igyekszik megvalósítani nem menedzselt környezetben – így nem is függ a felhasználó a .Net/Mono környezettől.

  • Németh Felicián
    OpenFlow: út a szabadszoftveres hálózatok felé?

    Az előadóról: Németh Felicián egyrészt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Nyílt forráskódú és szabad szoftverek tantárgy oktatója, másrészt a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék OpenFlow-val foglalkozó kutatócsoportjának tagja.

    A szabad szoftvereknek a számítástechnika sok területén sikerült teret nyerniük, azonban a nyílt hardverek még csak szűk körben érhetők el. Az OpenFlow protokoll ebbe a körbe vonja be a hálózati útvonalválasztókat és kapcsolókat. Noha nyílt hálózatmenedzsment protokollok már korábban is léteztek (például az SNMP), és a szabad szoftverek a számítógép-hálózatok üzemeltetésének legalapvetőbb szintjén is megtalálhatóak (gondoljuk csak a ping és a tcpdump parancsokra), a közeljövőben jelentős változásokat hozó OpenFlow protokoll egyedülálló lehetőséget kínál a szabadszoftver-közösségnek, hogy a hálózati infrastruktúra belsejében is kivívja a szoftverek négy alapvető szabadságjogát.
    Az előadás először áttekinti számítógép-hálózatok és a szabad szoftverek történelmi kapcsolatát, majd ismerteti az OpenFlow körül kialakult ökoszisztéma szabadszoftveres komponenseit, végezetül tutorial jelleggel bemutatja egy teljes OpenFlow kontrolleralkalmazás megírásának főbb lépéseit.

  • Őry Máté
    Építsünk szuperszámítógépet szabad szoftverből!

    Az előadóról: A BME Közigazgatási Informatikai Központ munkatársa, mérnökinformatikus-hallgató, Ubuntu Member. Munkája során elosztott, cloud és grid rendszerekkel, valamint az oktatás informatikai támogatásával foglalkozik. Mindezt szinte kizárólag szabad szoftverekkel.

    A műszaki területen dolgozó kutatóknak gyakran van szükségük nagy számítási teljesítményre. Még jobb, ha ezt könnyű használatba venni, és gyorsan átfutnak a feladatok. Az elmúlt nyáron a BME-nek lehetősége volt egy klaszter rendszerű szuperszámítógép beszerzésére, melynek számítási teljesítményére a kutatók már a próbaüzem során lecsaptak. Előadásom során bemutatom, hogy hogyan alakítottunk ki szabad szoftverekből egy könnyen használható, környezetbarát, az egyetem belső HPC igényeit igazságosan kielégítő rendszert.

  • Páli Gábor János
    Mirage

    Az előadóról: A FreeBSD Projekt és a Magyar BSD Egyesület tagja, valamint civilben tanársegéd az Eötvös Loránd Tudomány egyetem Informatikai Karán. Kezdetben az operációs rendszerek témaköre és a C programozás iránt érdeklődött, de idővel felfedezte a funkcionális programozást rejtelmeit, és figyelme eme nyelvcsalád tagjai felé fordult. Azóta ezt a két irányt próbálja meg ötvözni, és ennek mentén oktat és kutatja a témát.

    A Mirage egy OCamlben írt, exokernel alapú, nyílt forráskódú kísérleti operációs rendszer, amely biztonságos, nagy teljesítményű hálózati alkalmazások fejlesztésére kínál megoldást. Ennek segítségével az alkalmazások kódja tetszőleges POSIX operációs rendszer felett fejleszthető és tesztelhető, majd egyetlen kapcsoló átállításával mindez lefordítható egy Xen felett futó, specializált mikrokernellé. Mivel a Xen számos cloud szolgáltatás alapját képzi, ezért a Mirage lényegében egy egyszerű, ez eddigi megoldásoknál biztonságosabb és jobban kezelhető alternatívát valósít meg. Erről és ennek fejlesztés alatt álló FreeBSD portjáról szól ez az előadás.

  • Pénzes Dávid
    LibreOffice a Neveléstudomány szolgálatában

    Az előadóról: Pénzes Dávid 1984-ben született, jelenleg az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának Neveléstörténeti programjának hallgatója, 1999 óta foglalkozik szabad szoftverekkel, 2010 októbere óta pedig LibreOffice-szal.

    Alighanem elsőként készítenek Magyarországon szabad szoftverekkel egy kizárólag online megjelenő társadalomtudományi folyóiratot. Ennek az úttörő jelentőségű vállalkozásnak a megvalósítása nem lett volna lehetséges szabad szoftverek és betűk segítsége nélkül. A LibreOffice egyedülálló automatizáló képességei a szövegszerkesztésben és a tipográfiában alkalmassá teszik a tudományos kiadványkészítésre, mindezzel egyedi kinézetet (stílust) biztosítva a folyóiratnak, elkerülve a kereskedelmi szövegszerkesztők sablonosságát.

  • Pércsy Kornél
    Kiadványszerkesztés Linuxon – avagy a Scribus nyomdász szemmel

    Az előadóról: Nyomdász, amatőr csillagász, hobbifotós, egy kicsit Japán fanatikus, és ennél is jobban Linux és szabad szoftver felhasználó, emellett a Full Circle Magazin magyar fordítócsapatának vezetője. 1980 óta nyomdában dolgozom. Van három nyomdaipari szakmám, ami közül az egyik már kihalt. Nem azért mert olyan öreg lennék, hanem mert az elmúlt időben nagyon sokat változott a nyomdaipar a technikai fejlődés miatt.

    Pár éve foglalkozom – elsősorban interneten megjelenő – magazinok szerkesztésével. Többek között a JAF Magazin, Full Circle Magazin magyar kiadása kiadványszerkesztésével. Mivel a JAF Magazin egy hobbiból készülő magazin, ezért nem állt szándékomban több százezer forintért beszerezni kiadványszerkesztő programot. Keresgéltem a megoldást, hogyan lehetne olcsón megúszni egy ilyen feladat kivitelezését. Nem sok sikerrel jártam, mivel kevés ingyenes, de jól használható programot találtam. A választás a Scribus programra esett, mivel a Full Circle Magazin eredetije is evvel a programmal készült, és ezt kellett használni a magyar kiadás szerkesztéséhez is. Azt mondhatom, emiatt kezdem eléggé kiismerni magam ebben a kiadványszerkesztő programban.

  • Pfeiffer Szilárd
    Zorp: tűzfalazás az applikációs protokollok szintjén

    Az előadóról: A GNU/Linux rendszerekkel való ismerkedést még villamosmérnöki tanulmányai alatt kezdte meg. Az azóta eltelt több, mint tíz évben szoftverfejlesztőként folyamatosan nyílt forrású környezetben, a szabad szoftverek minél szélesebb körű felhasználását szorgalmazva dolgozott, miközben néhány, munkája során alkalmazott szoftver fejlesztésében is részt vett. Érdeklődését az IT biztonságtechnikán túl a nyílt forrású szoftverek minőségi kérdései, a szabadon elérhető és terjeszthető szoftverek, illetve tartalmak, valamint a hozzájuk kötődő közösségek társadalmi hatásai jelentik, szakmai cikkek szerzőjeként is ezen témákkal foglalkozik.

    Az előadás célja a Zorp applikációs szintű tűzfal protokollelemezési és -módosítási képességében rejlő számos lehetőség közül néhány olyan felvillantása, mely a mindennapi rendszergazdai gyakorlatban előforduló problémákra ad megoldásokat. Ilyenek lehetnek a vírusszűrés különböző (HTTP, SMTP) protokollokban, protokollelemek szűrése, módosítása, tiltása (pl: referer host, user-agent headerek értékének cseréje HTTP forgalom, csak read-only parancsok engedélyezése FTP protokoll esetén), SSL titkosítás kibontása, szerver audit lehetőségek.
    A prezentáció itt elérhető.


  • Rákosi Gergely
    Lazulj el, játékok Fedora Linuxon

    Az előadóról: Informatikus vállalkozó az üzleti életben és a magánéletben is. Több mint tíz éve a szabad szoftverek világában kamatoztatja tudását és hobbiját. Szabadideje egy részében a Fedora project keretein belül ambassadori kötelezettségeinek tesz eleget. Részt vesz több szakmai és kötetlen eseményen, pl: FudCON, Hegyalja fesztivál, Fedora kerekasztal, Linuxwochen. Tervek szerint karöltve folytatjuk a szabad szoftverek terjesztését Kami-val, aki Mozilla és Libreoffice zászlaja alatt tevékenykedik.

    Előadásaimon többnyire a „Lazulj el, játékok Fedora Linuxon” c. téma ami felkelti az emberek érdeklődését. Többnyire olyan játékokat futtatok Wine segítségével, amikre a felhasználók igényt tartanak, ilyenek közé tartozik pl: Portal 2, CoD: Modern Warfare 3, Giana Sisters, Trine 2. Persze teret adok a natív játékok bemutatására is, illetve az igen népszerű Indie Humble Bundle szoftvereknek. Megemlítésre kerül a Valve Software Source Engine Linuxos verziója is, amely jelenleg beta állapotban van.

  • Rusznyák Gábor
    A szabad forrású szoftverek előnyei és hátrányai Android fejlesztés közben

    Az előadóról: 2008 óta foglalkozik mobil alkalmazásfejlesztéssel, különböző platformokon, 2010 óta oktatja is az Android és iOS fejlesztést. A Play Store-ban több fejlesztése megtalálható, saját kiadásban és más cégek által megrendelt alkalmazások formájában egyaránt.

    Az Android rendszer nyílt forráskódú, ám fejlesztése szintén szabad szoftverekkel (Eclipse, ADT, Android SDK) és nyílt forrású nyelven (Java) történik, és az eszközök, valamint a nyelv rendszeresen változik, sokszor előnyére, sokszor hátrányára. Hogyan tud ezekkel megküzdeni egy átlagos Android fejlesztő a mindennapi munkája során, erről szól az előadás.

  • Sütő János
    E-mail archiválás

    Az előadóról: Az e-mailek fekete öves nagymestere nem csak a spamszűrők világában van otthon, de az e-mailek archiválásában is. Az a mottója, hogy nem elég jó a szoftvered, ha te magad mást használsz helyette. A szerverein ezért nem csak a clapf pöfög, hanem a piler nevű e-mail archiváló szoftver is.

    Ha megáll a mail szerver, ne álljon meg az élet. Egy e-mail archiváló megoldás azonban ezen túl is nagy segítséget jelent. Előadásomban azt mutatom be, hogy milyen előnyökkel jár az e-mailek archiválása. Szó lesz arról is, mennyiben több az archiválás egy sima szalagra végzett mentésnél (sokkal). Bár számos kereskedelmi e-mail archiváló megoldás létezik, annál kevesebb nyílt forrású alternatíva érhető el, ezért is készítettem el a piler nevű open source e-mail archiváló programot. Az előadás második részében ennek képességeit, alkalmazási lehetőségeit mutatom be. Az előadás végén (ahogy az idő engedi) online demo.

  • Torma László
    Kihívások az Ubuntu előtt

    Az előadóról: A Magyar Ubuntu Közösség és az FSF.hu Alapítvány aktivistája.

    Izgalmas változások zajlanak az informatika területén: az okostelefonok, a táblagépek, a SMART TV-k és a különféle hibrid eszközök új lehetőségeket nyújtanak a felhasználóknak, de egyben új kihívásokat is jelentenek a különféle operációs rendszerek számára. Az előadás célja annak bemutatása, hogy milyen lépéseket tettek eddig az Ubuntu és más GNU/Linux disztribúciók fejlesztői annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőre, és milyen feladatok állnak még előttük.

  • Vajna Miklós
    Hogyan készítsünk új LibreOffice Writer funkciókat?

    Az előadóról: OpenOffice.org-gal 2006 óta foglalkozik, kezdetben csomagolóként a Frugalware Linux számára. Később két Google Summer of Code projekt keretében a LibreOffice Writer RTF import/export filtereket fejleszti. 2012 február óta a SUSE-nél hackeli a LibreOffice Writert.

    Az előadás célja ismertetni, hogy a Writer fejlesztők általában hogyan készítenek új funkciókat:
    - egyrészt követendő mintát adva ezzel új önkénteseknek
    - másrészt betekintést adni érdeklődőknek.
    Az előadás során végigkövetjük a Writer dokumentummodelljét, az UNO API-t, layoutot, beszélünk az import/exportról, felhasználói felületről, tesztesetekről, dokumentációról és szabványosításról.

  • Zámbó Marcell
    Linux biztonsági lehetőségeinek áttekintése

    Az előadóról: Első Linuxa egy 1.x-es Slackware volt, valamilyen 0.99-es kernellel :). Mivel akkoriban semmilyen informatikai előélete nem volt, gyakorlatilag Linuxszal kezdte az ismerkedést a számítástechnikával. Jelenleg Linux alapú biztonsági rendszerek tervezésével, fejlesztésével és támogatásával foglalkozik. Leggyakrabban linuxos biztonsági témákban tart előadásokat.

    Sok mindenről lesz szó, de csak röviden, áttekintésszerűen ...
    A választékból:
    Hitelesítés - PAM: pam_cracklib, jelszó lejárati idők stb.
    Fájlrendszer ACL-ek, mount opciók
    Titkosított fájlrendszerek, file titkosítás.
    Exec logging, audit lehetőségek
    Apparmor, SELinux (csak nagyon röviden :))
    Hálózati biztonsági funkciók: Netfilter, IPSec
    Virtualizáció, mint szeparációs eszköz.